3 °C

 
 
Hőségriasztás és tűzgyújtási tilalom

Hétfő éjfélig másodfokú hőségriasztás van érvényben az országban, illetve visszavonásig teljes tűzgyújtási tilalom.

Tartsuk tisztán a csapadékvíz-elnyelőket!

Az elmúlt időszak nagy intenzitású esőzéseinek következményeiből leszűrt tapasztalatok alapján, a jövőbeni káresemények megelőzése érdekében Gyöngyös Város Önkormányzata a következőkre hívja fel a lakosság figyelmét.

Szúnyoggyérítés a város teljes területén

Gyöngyös is bekerült a Katasztrófavédelem országos szúnyoggyérítési programjába. Az úgynevezett csípőszúnyog lárváit június 28-a és 30-a között irtják a város teljes területén. Az irtószer kizárólag a rovarokra van káros hatással.

Nem fogunk ráismerni a laktanyára

Gyöngyös sport- és szabadidőközpontjává válhat a volt honvédségi laktanya területe, ahol a meglévő sportlétesítmények mellett szabadidőközpont, edzőcsarnok és öltöző épül, a szomszédos Kömlei Károly Sporttelep pedig új lelátót kap.

Gyöngyösön járt az európai olimpiai láng

Szombaton Gyöngyös is vendégül láthatta Győr nagyköveteit, akik az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál lángjával járják körbe hazánk településeit. A lángot Gyöngyösön helyi sportegyesületek utánpótláskorú sportolói vitték.

Bővebben
24/2017.(V.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2017. május 26-i ülésén rendeletet alkotott a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének engedélyezéséről és a többletszolgáltatás ellentételezéseként fizetendő díj mértékéről.

23/2017. (V.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2017. május 25-i ülésén rendeletet alkotott a KÖZTERÜLETEK RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ HASZNÁLATÁRÓL szóló 25/2000. (IX. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról.

22/2017.(V.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2017. május 25-i ülésén rendeletet alkotott AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS INTÉZMÉNYEI 2016. ÉVI PÉNZMARADVÁNYÁRÓL.

21/2017.(V.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2017. május 25-i ülésén rendeletet alkotott GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2016. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL.

Közszolgálati jelentés

Gyöngyös Város felelősségi körébe tartozó (menetrendszerinti helyi) autóbuszos személyszállítási közszolgáltatásról szóló 2016. évi adatok közzététele.

Bővebben

Gyöngyös története

Elküld Nyomtatás
Dátum: 2012.05.27. vasárnap
 
Utoljára módosítva: 0000-00-00 00:00
 
     

    Bezár
    Cikk küldés
     
     

    Gyöngyös nevét az oklevelek először 1261-ben „Gungus” -ként említik. Károly Róbert király 1334-ben Szécsénnyel és Rimaszombattal egy idoben, az addig falusias települést mezovárosi rangra emelte.

     

    A szőlőművelés és a bortermelés, a városon át Budáról keletre vezető, és később a hegységből délre induló kereskedelmi utak metszésében fekvő állandó piaca miatt a város, kedvező fekvése és Budával azonos városi kiváltságai miatt gyorsan fejlődésnek indult, így Gyöngyös 1334 és 1848 között a Mátravidék legfontosabb települése lett.

    Később kialakult céhes ipara, fontos piaca és élénk kereskedelme, szőlészete és borászata miatt már akkor jelentős számú lakossága miatt itt megtelepült ferencesek az 1400 években templomot és kolostort építettek, így a város központi szerepe megerősödött és ezzel is magyarázható, hogy 1461-ben I. Mátyás, majd 1490-ben II. Ulászló király is megfordult falai között.

    1546-tól 1687-ig Gyöngyös szultáni tulajdon révén a török uralom alatt viszonylag békésebb körülmények között éltek, mint a hódoltság más területein, így a kereskedelem és a szőlészet-borászat és a céhes ipar tovább fejlődött. A lakosság többségét alkotó szőlőművelők szabadon kereskedhettek boraikkal a három részre szakadt ország területén, amihez királyainktól 1536, 1608/9 és 1670-ben kiváltságleveleket is kaptak.

    A Rákóczi féle szabadságharc idején a város a Fejedelem oldalán állt, aki személyesen is több alkalommal fordult meg falai között. 1708 és 1710 között a városban és környékén is súlyos pestisjárvány dúlt, aminek áldozata lett Vak Bottyán János tábornok is, akit 1709-ben a gyöngyösi ferences templomban helyeztek örök nyugalomra. 1849 április 1-én Gyöngyösön, az Orczy kastélyban tanácskozott Görgey Artur vezetésével a honvéd tábornoki kar és hozott döntést a tavaszi hadjárat terveiről, két nappal később Kossuth Lajos járt Gyöngyösön.

    A város fejlődését visszavetette, hogy a Pest-Hatvan-Miskolc-Kassa vasúti fővonal elkerülte a várost, az csak 1870-ben kapott egy Vámosgyörkről leágazó szárnyvonalat.

    Az 1883-1885 között fellépett filoxera vész ugyan tönkretette az addig virágzó szőlőművelést, de ennek és a gyakori (1904 és 1908) tőzvészek ellenére megindult a város közművesítése, fásítás kezdődött, alakult , szépült a város.

    1917. május 21-én hatalmas tűzvész támadt, ami az egész városon végigpusztított, megsemmisítve a teljes belvárost, 559 házat és 1400 melléképületet. Közvetlenül a tűzvész után meglátogatta a várost IV. Károly király és hitvese, majd törvényben rendelkezett a város újjáépítéséről, amit nagy értékű adománnyal is támogatott. Országos gyűjtés indult és az I. Világháború után Wargha László építészprofesszor tervei alapján dr. Puky Árpád polgármester tevékenységének köszönhetően a város újjáépült és lényegében ekkor kapta mai arculatát.

    Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmi „felfedezése” és feltárása már az 1887-ben megalakult Mátra Egylet tevékenysége nyomán, a századforduló táján kezdődött és a fejlesztések első időszaka az 1930-as években tetőzött, ekkor épült a ma is meglévő szállodák jelentős része, ekkor épült a Gyöngyös-Parád-Eger országút, ekkor jelentek meg az első, mai értelemben vett útikönyvek és ekkor indult meg 1938-ban a kékesi Déli-sípálya építése is.

    A fejlesztések második nagyobb időszaka az 195o évek elején a Sástó kialakításával kezdődött és az l970-l980-as években történt. Ekkor épült ki a Gyöngyösi-Mátra területén a teljes ivóvíz és csatornahálózat, korszerűsítették a 24 sz. főközlekedési utat, parkoló és pihenőhelyek létesültek, kijelölték a pihenő és parkerdőket, új szállodák épültek. Az 1990 után megjelent magántőke segítette az elöregedett szállodák átalakítását, újak építését. Új színt jelent a térség idegenforgalmában az 1998-ban megalakult Mátraljai Borút Egyesület.


    Közösségi funkciók