3 °C

 
 
Ellenőrzik a szirénákat

A szirénák működőképességét ellenőrzik augusztus 30-án Gyöngyösön. Az úgynevezett morgatópróbával kapcsolatosan a lakosságnak tennivalója nincs.

Testvérvárosi megállapodást kötött Gyöngyös és a kínai Luohe

Testvérvárosi megállapodást kötött Gyöngyös önkormányzata a kínai Luohe városával. Az együttműködést főként gazdasági, oktatási és turisztikai területen szeretnék érvényesíteni a felek.

Gyöngyösi Újság 2019 augusztus

A Gyöngyösi Újság 2019 augusztusi száma online is elérhető.

Szent István iránytűt adott a kezünkbe

A Szent Bertalan-templomban kezdődött, majd a Fő téri szabadtéri színpadon folytatódott a Szent István-napi városi ünnepség Gyöngyösön. Az új kenyér megáldását követően egész napos programsorozattal és tűzijátékkal várják az ünneplőket.

Ünnepeljünk együtt augusztus 20-án!

Egész napos programsorozattal, koncertekkel, tűzijátékkal várja az ünneplőket Gyöngyös önkormányzata augusztus 20-án a Fő téren.

Bővebben
24/2019.(VI.28.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. június 27-i ülésén rendeletet alkotott a PARKOLÁSRÓL szóló 4/2007.(II.19.) önkormányzati rendelet módosításáról.

23/2019.(VI.28.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. június 27-i ülésén rendeletet alkotott GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2019. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK módosításáról.

22/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-ai ülésén rendeletet alkotott a Gyöngyös Város Építési Szabályzatáról szóló 3/2007.(II.19.) önkormányzati rendelet módosításáról.

21/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-i ülésén rendeletet alkotott AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS INTÉZMÉNYEI 2018. ÉVI PÉNZMARADVÁNYÁRÓL.

20/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-i ülésén rendeletet alkotott a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 9/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról.

Bővebben





Lakcímigazolvány ügyintézés

Elküld Nyomtatás
Dátum: 2012.05.19. szombat
 
Utoljára módosítva: 0000-00-00 00:00
 
     

    Bezár
    Cikk küldés
     
     

    A lakcímigazolvány-ügyintézés részletes szabályai. Szükséges dokumentumok, az eljárás részletes leírása.

     

    I. Az eljárásra vonatkozó jogszabályok:

    • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
    • A személy-és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény,
    • A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény,
    • A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatról szóló 1996. évi XX. törvény,
    • A kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény,
    • A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény,
    • A személyes adatok védelméről és a közérdekű adok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény,
    • A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény,
    • Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
    • A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény,
    • A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
    • Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet,
    • A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet,
    • Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII.26.) Korm. rendelet,
    • A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI.14.) Korm. rendelet,
    • A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet,
    • A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI.24.) Korm. rendelet,
    • Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII.20.) PM rendelet.

    II. Lakcímigazolvány (azaz a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány) ügyintézés:

    1) Interneten személyes megjelenéshez hogyan foglalható időpont:

    Amennyiben nem rendelkezik az ügyfél Ügyfélkapuval, a személyes megjelenéshez az alábbi módon foglalhat időpontot az interneten:

    *www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon az „Internetes okmányiroda” menüt kiválasztva,

    *majd az „Időpontfoglalás okmányirodába”, a „Szolgáltatás indításá”-val;

    *az „Időpontfoglalás megkezdése” után választhatja ki az ügyfél a megyét, okmányirodát, ügycsoportot, ügyet;

    *végül a „Tovább az időpont kiválasztásához” lépéssel, eljut a kiválasztott okmányiroda virtuális felületére. A rendszer által felkínált 2 órás időintervallumok valamelyikét kiválasztva, az ügy alanyának megnevezésével, valamint az ellenőrző karakterek beírásával visszaigazolást a 2 órás idősávon belül, pontos időre kap. Ebben az időpontban fogják várni az Okmányirodában.

    2) Elektronikus úton lakcímigazolvány pótlása iránti ügyet hogyan kezdeményezhet:

    A változatlan adattartalmú lakcímigazolvány pótlása – vesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés esetén – a teljes körű, elektronikus úton intézhető ügyek közé tartozik, azaz otthonról, Okmányirodában történő személyes megjelenés nélkül intézhető. Az illeték befizetése a Magyar Államkicstár Eljárási illetékbevételi számla (csekk) igénybevételével teljesíthető. Az okmány az ügyfél által megadott postázási címre kerül kézbesítésre.

    Amennyiben az illetékes Okmányirodában az elektronikus út biztosított, az ügyintézés kezdeményezésére az Ügyfélkapuval rendelkező ügyfeleknek lehetőségük van az alábbi lépések szerint:

    *www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon az „Ügyfélkapun” belépve, az „Internetes okmányiroda” menüt választva;

    *”Okmányiroda ügyindítás”, „Szolgáltatás indításá”-val;

    *”Lakcímigazolvány ügyek”-et megjelölve;

    *kiválasztva a „Lakcímigazolvány pótlása” gombot, majd „Tovább”;

    *a település beírását követően az illetékes szervezet kiválasztásával;

    *a lakcímigazolvány pótlása elektronikus űrlapot kitöltve indíthatja el ügyét;

    *ezt követően rögzítenie kell a befizetés tényét.

    Fontos tudni, hogy a lakcímigazolványra – az okmány érvényességi idejének lejártáról – nincs proaktív szolgáltatás.

    3) Fogalmak:

     Lakcímigazolvány:

    A lakcímigazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat a polgár a törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa. A személyiadat-és lakcímnyilvántartás azonosító kódja a személyi azonosító. (A személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó polgárok azonosítására a személyiadat-és lakcímnyilvántartás központi szerve képezi. Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv a lakcímigazolvánnyal tájékoztatja.) Lakcímigazolvánnyal történő ellátásra Magyarországon élő magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, menekültként elismert polgár, valamint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, illetve a külön kérelemére nyilvántartásba vett külföldön élő magyar állampolgár jogosult.

     Lakóhely:

    *A polgár lakóhelye annak a lakásának a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár otthonául használ (a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével), továbbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik vagy (amennyiben nincs más lakása) megszáll.

    *A Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező (letelepedett) és menekültként elismert személy köteles beköltözés vagy kiköltözés után 3 munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

    *A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, a letelepedett polgár a magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye kézhezvételétől, a menekültként elismert személy (menekült) pedig az e jogállását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 munkanapon belül köteles a lakóhelye szerinti jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi-és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a körzetközponti jegyző lakcímet igazoló hatósági igazolványt ad ki. hatósági igazolványt ad ki.

    *Az EGT tartózkodási engedélyes külföldi állampolgár nyilvántartásba vételét – a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területi szerve értesítése alapján – a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala látja el, amely szerv postai úton küldi meg az ügyfél részére a lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

    *A kiskorú gyermek lakóhelyeként (ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz) a szülő/törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni.

    *Az újszülött első lakóhelyeként az anya lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét – a születés tényével együtt – az anyakönyvvezető jelenti be.

    *Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét – a szülőjének lakóhelyével megegyezően – a gyámhivatal határozatában állapítja meg. Továbbá a gyámhivatal a nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként (ha az fontos okból érdekében áll) megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy – ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult – a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.

    *Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének/törvényes képviselőjének lakóhelyével.

     Tartózkodási hely:

    *Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, ahol a polgár (lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül) 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

    *A tartózkodási hely létesítését, illetve megszűntetését a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni. (A tartózkodási hely megszűnése a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél is bejelenthető, ha nem létesít újabb tartózkodási helyet.)

    *A tartózkodási helyet – annak bejelentésétől számított 5 éven belül – a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét be kell jelenteni. (Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye a törvény erejénél fogva megszűnik.)

    *A 14. életévét betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

    *Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén; előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

     Szállásadó:

    *A lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó: a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője; a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) az általa bérelt lakásra nézve; a munkáltató a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületre vagy a munkáltató zárt belterületén belül szolgálati lakásra nézve; a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja a hajléktalanszállásra nézve; a kereskedelmi szálláshely (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, panzió, stb.) vezetője a szálláshelyre befogadott polgár, valamint az irányítása alatt álló szálláshelyen lakó alkalmazott és hozzátartozói tekintetében; a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó esetében;

     Lakcímnélküli polgár:

    *Ha a polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, és nem külföldön élő magyar állampolgár, akkor adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik.

    *A hajléktalanszálláson 10 napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított 10-dik napot követő 24 órán belül be kell jelentenie a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.

    *A mozgószálláson (mozgó lakókocsiban, hajón lévő szálláson, kihelyezett idényszálláson) történt elszállásolást, amennyiben a polgár más bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, akkor lakhelyként, egyéb esetben tartózkodási helyként kell bejelenteni. Ebben az esetben a lakó-vagy tartózkodási hely címeként a munkáltató székhelyét, ennek hiányában telephelyét kell bejegyezni. E lakcímet a székhely (telephely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.

     Hajléktalan polgár:

    Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett „lakcím nélküli” bejegyzést kell tenni. Ezeknek a polgároknak az adatait a helyi nyilvántartás is tartalmazza.

    7) Születési név:

    Az a név, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. (A magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll.)

    8) Házassági név:

    Az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.

    9) Személyes adatok:

    Név: születési, családi és utónév, viselt családi és utónév; állampolgárság, valamint menekült, EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve bevándorolt jogállás; nem; születési hely és idő; anyja neve: családi és utónév; személyi azonosító; elhalálozási hely és idő (a holttá nyilvánítás vagy a halál tényének bírói megállapítása); lakcím: településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével, postai irányítószám, közterület neve és jellege, házszám (helyrajzi szám), épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó; az adatszolgáltatásra vonatkozó tilalom; adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzés; családi állapot; a házasságkötés helye és ideje; arcképmás, aláírás; személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítója.

    10) Adatszolgáltatás:

    A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (1) bekezdése szerint a nyilvántartás szervei a törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között – a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén – szolgáltatnak adatot.

    4) Eljáró hatóság:

    A hatósági igazolvánnyal összefüggő ügyben első fokon jár el:

    - az érintett polgár lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző a vérszerinti (titkos) örökbefogadás vagy a névadatok megváltozása esetén, továbbá a nyilvántartásba vétellel vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban (ebben az eljárásban a lakcímigazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat az Okmányiroda – a vonatkozó kormányrendelet mellékletében foglalt – illetékességi területére kiterjedően végzi.);

    - az illetékes Okmányiroda a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban (a lakcímigazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat végezve), valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;

    - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalaa szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy adatainak nyilvántartásba vételével, valamint a honosított és – kivétel: a Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelméről, ha azt a jegyzőnél terjesztette elő, akkor a jegyző dönt – a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásával, névadat-változásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával, valamint a személyi azonosító visszavonásával, törlésével összefüggő eljárásban.

    Az eljáró hatóság dönt a hatósági igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági igazolvány cseréjéről és visszavonásáról; intézkedik – a hatósági igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett – adatváltozásnak, adatjavításnak a személyiadat-és lakcímnyilvántartáson történő átvezetéséről; kezeli a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásával kapcsolatos alapiratokat; gondoskodik a hatósági igazolvány kiadása, visszavonása, leadása, elvesztése, megsemmisülése és találása tényének a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

    A lakcímbejelentési eljárás során a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Okmányiroda a lakcímigazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.

    A letelepedett jogállású polgár a nyilvántartásba való bejelentési kötelezettségét – jogszabályban meghatározott eljárás során – az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedett jogállást igazoló okmány, illetve az érintett személyi adatairól és első bejelentett lakcíméről kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíti.

    A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be.

    A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, a bevándorolt a magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye kézhezvételétől, a menekült pedig az e jogállását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 munkanapon belül köteles a lakóhelye szerinti jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges – okirattal igazolt – személyi-és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki.

    A letelepedett jogállású polgár letelepedett jogállást igazoló okmánya kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül köteles a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi-és lakcímadatait bejelenteni a lakóhelye szerint illetékes Okmányirodának. Az adatok nyilvántartásba vételéről az Okmányiroda hatósági igazolványt ad ki.

    5) Lakcímigazolvány igénylése:

    *A Magyarország területén élő, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó polgár köteles a beköltözés vagy kiköltözés után 3 munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni! A lakcímbejelentési kötelezettséget „Lakcímbejelentő lap”-on kell teljesíteni. A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges. A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél kell bejelentenie. A lakcímbejelentésről a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Okmányiroda a lakcímigazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.

    *Lakcímbejelentésikötelezettségét a polgár személyesen (törvényes képviselője által)vagy meghatalmazottja útján teljesítheti, az alábbi esetek kivételével:

    - ha a bejelentési kötelezettség több együttköltöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti;

    - a kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka/törvényes képviselője teljesíti (a 14. életévét betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti);

    - az átmeneti gondozásban részesülő gyermek, illetve az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik,

    - a munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben lakó polgár bejelentését a lakóhely tekintetében szállásadónak minősülő személy (képviselője) is elvégezheti.

    *Tartózkodási hely létesítését, illetve megszűntetését – lakcímbejelentő lapon – a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni; a tartózkodási hely megszűnését a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél is be lehet jelenteni. A tartózkodási helyet annak létesítésétől számított 5 éven belül a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismételten be kell jelenteni (az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye a törvény erejénél fogva megszűnik).

    *A hivatkozott törvény hatálya alá tartozó polgárnak azt a tényt, hogy a Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetve hogy 3 hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy az illetékes külföldi képviseleti hatóságnál kell bejelentenie!

    6) Eljárás megindítása:

    1) Az érintett polgár kérelmére akkor kell kiadni a hatósági igazolványt, ha a polgár

    - személyi azonosítót nem érintő személyi adatai (névadatai, anyja neve) megváltoztak – illetékköteles;

    - a hatósági igazolvánnyal azért nem rendelkezik, mert az a birtokából kikerült (elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés esetén) - illetékköteles;

    - hatósági igazolványa megrongálódott - illetékköteles;

    - lakcíme szerinti település neve, postai irányítószáma, a lakás címeként bejelentett közterület neve vagy jellege, illetve a ház száma megváltozott (címváltozás).

    A polgár lakóhelye szerint illetékes jegyző – az illetékes Okmányiroda útján –, valamint a külföldön élő magyar állampolgár esetén a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült vagy megrongálódás miatt használhatatlanná vált.

    2) A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha

    - arra a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban és oly módon kerül sor, hogy a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le, és hatósági igazolvánnyal még nem látták el;

    - arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban került sor;

    - a hatósági igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája miatt történt;

    - a Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár kéri adatainak a nyilvántartásban való további kezelését;

    - az eljárás a doktori cím és névváltozás, és az ezzel egyidejű lakcímváltozás bejegyzésével kapcsolatos – illetékmentes az eljárás.

    7) Lakcímigazolvány adattartalma:

    A lakcímigazolvány tartalmazza a polgár: természetes azonosító adatait (családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét); személyi azonosítóját; lakcímét, tartózkodási helyét/címét és ezek érvényességi idejét; okmányazonosítót; kiállításának keltét; kiállító hatóság megnevezését; személyi azonosítót gépi olvasásra alkalmas vonalkód formájában; tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén – a törvényes képviselő kérelmére – a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát. Az eljáró hatóság a 14. éven aluli kiskorú törvényes képviselőjének nevét és telefonszámát kizárólag a lakcímigazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a lakcímigazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell.

    A hatósági igazolvány a személyi azonosítót gépi olvasásra alkalmas vonalkód formájában is tartalmazza, amelyet csak a személyi azonosító kezelésére törvényben feljogosítottak olvashatnak el. A lakcímigazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé. A polgár külföldi születési hely adatának a lakcímigazolványba történő bejegyzésénél kérelemre a település hivatalos elnevezése mellett az ismert magyar elnevezést és az ország nevét is fel kell tüntetni. A polgár egyszerre csak egy érvényes lakcímigazolvánnyal rendelkezhet!

    8) Lakcímigazolvány átadása:

    Közhitelűen igazolja a polgár személyi azonosítóját és bejelentett lakcímét. (Valójában egy tájékoztató a polgár személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat a polgár törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa. A lakcímigazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.)

    A hatósági igazolványt az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető /Okmányiroda; a külföldről hazatérő magyar állampolgárnak, az utólag nyilvántartásba vett polgárnak, a letelepedettnek, a menekültként elismert személynek a jegyző; a külföldön élő magyar állampolgárnak a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala; az állandó személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetén az Okmányiroda; a honosított polgár részére – az állampolgársági eskü letételekor – a polgármester adja át; a központi szerv a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az érintettnek.

    9) Lakcímigazolvány jogosulti köre, illetve a jogosultság megszűnésének esetei:

    Jogosultság: A lakcímigazolványra a lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, a Magyarország területén élő magyar állampolgárok, EGT állampolgárok, bevándoroltként, letelepedettként, menekültként elismert személyek jogosultak; továbbá az a külföldön élő magyar állampolgár – magyar állampolgársága igazolása után -, illetve a Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár, aki kéri adatainak az SZL-nyilvántartásba való felvételét, illetve meglévő adatai további kezelését.

    Jogosultság megszűnése: Megszűnik a hatósági igazolványra való jogosultság, ha a magyar állampolgár a Magyarország területét külföldön történő végleges letelepedés szándékával hagyja el és nem kéri, hogy adatai a nyilvántartásban továbbra is – külföldön élő magyar állampolgárként – szerepeljenek; a nyilvántartás hatálya alá tartozó külföldi polgár magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyének érvényessége – meghosszabbítás hiányában – lejárt vagy azt visszavonták; a menekült jogállású személy menekültkénti elismeréséről rendelkező határozatot visszavonták; a külföldön élő magyar állampolgár kéri adatainak a nyilvántartásból való törlését; továbbá a magyar állampolgárságról történő lemondás esetén.

    10) Lakcímigazolvány kérelmezésének helye:

    Lakcímigazolvány elsősorban a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél kezdeményezhető. A lakcímigazolvány kiállításáról a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes Okmányiroda gondoskodik. A személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetében, valamint a lakcímigazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása és eltulajdonítása esetén bármely Okmányirodában kérhető a lakcímigazolvány kiadása.

    Az újszülött lakcímigazolványának kiállításáról a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezető az illetékes Okmányiroda útján gondoskodik.

    Külföldön élő magyar állampolgár lakcímigazolvány kiállítása iránti kérelmét az illetékes külképviseleti hatóságnál vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál is előterjesztheti. A magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező külföldön élő magyar állampolgár lakcímigazolvánnyal történő ellátása, cseréje, illetve pótlása ügyében a tartózkodási hely szerint illetékes jegyző jár el.

    A lakcímigazolvány kiállítása iránti kérelem személyesen (törvényes képviselő által) vagy meghatalmazott útján terjeszthető elő.

    11) Mit kell mellékelni/bemutatni a kérelem benyújtásakor:

     személyazonosság igazolására alkalmas okmányt (vagy érvényes személyazonosító igazolványt, vagy érvényes útlevelet, vagy érvényes kártyaformátumú vezetői engedélyt),

     cserénél az előző lakcímigazolványt,

     személyes adatok változása esetén a születési anyakönyvi kivonatot, illetve a névviselést igazoló házassági anyakönyvi kivonatot

     doktori cím viselésére jogosító okiratot,

     képviseleti jogosultságot igazoló okiratot (amennyiben nem saját ügyében jár el).

    Részletezve, első lakcímigazolvány kiállításához szükséges okmányok, iratok:

     személyazonosság igazolására alkalmas okmány (vagy érvényes személyazonosító igazolvány, vagy érvényes útlevél, vagy érvényes kártyaformátumú vezetői engedély),

     jogerős bevándorlási engedély, érvényes letelepedett jogállást igazoló okmány, menekültkénti elismerésről szóló jogerős határozat, szabad mozgás és tartózkodási jogot igazoló okmány.

    Részletezve, lakcímigazolvány kiállításhoz szükséges további okmányok, okiratok:

     személyes adatok változása esetén a névviselés megállapítására alkalmas – születési, házassági – anyakönyvi kivonat,

     doktori cím viselésére jogosító okirat,

     előző lakcímigazolvány leadása.

    A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges. Az Okmányiroda kérheti még a lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultság igazolására szolgáló okirat – tulajdoni lap, bérleti szerződés – bemutatását. (Erről érdemes érdeklődni az Okmányirodánál.) A lakcímbejelentést a letelepedett polgár, az EGT tartózkodási engedélyes és az újszülött első lakcímbejelentésének kivételével „lakcímbejelentő lap”-on kell teljesíteni, melyet a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek, illetve – ha a bejelentő nem a lakás tulajdonosa vagy a lakás használatára egyéb jogcímmel nem rendelkezik – a szállásadónak saját kezűleg alá kell írnia. (Az eljáráshoz szükséges „Lakcímbejelentő lap” az Okmányirodában vagy bármely polgármesteri hivatalban díjmentesen beszerezhető.)

    12) Illetékek:

     500.-Ft, ha az eljárás a személyi azonosítót vagy lakcímet nem érintő adatváltozás miatt indult.

     1.000.-Ft, ha a lakcímigazolvány elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott.

     Illetékmentes: a lakcímigazolvány kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása, /vagy lakcímváltozás (lakcímbejelentés), /vagy eltulajdonítás, /vagy 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén a kérelemre feltüntethető adatainak változása vagy törlése miatt kerül sor; a lakcímigazolvány kiadása, ha arra a doktori cím, névváltozás, vesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés, és az ezzel egyidejű lakcímváltozás bejegyzésével kapcsolatos eljáráskor kerül sor; a lakcímigazolvány cseréje, ha az okmány gyártáshibás vagy a hatóság tévesen jegyezte be az adatokat; a személyi azonosító képzése (ideértve a személyi azonosító megváltozását is) miatt kiállított lakcímigazolvány; a lakcímigazolvány cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor; az érintett polgár adatainak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás.

    Az illeték megfizetésére szolgáló csekk („Magyar Államkincstár Eljárási illetékbevételi számla” néven) beszerezhető bármely Okmányirodában vagy postahivatalban).

    A lakcímigazolvány a kérelem benyújtását követően – amennyiben a hatóságnak lehetősége van rá – azonnal (ebben az esetben az okmány helyben átvehető) vagy 22 munkanapon belül (a lakó-vagy tartózkodási helyre történő postázással) vehető át. Speciális esetek is vannak: a honosított polgár részére a lakcímigazolványt a polgármester adja át, valamint a külföldön élő magyar állampolgár részére a lakcímigazolványt a külképviselet is átadhatja.

    3.000.-Ft általános tételű illetéket kell illetékbélyegben leróni a kérelmen, ha a magyar állampolgár Magyarország területét külföldön történő végleges letelepedés szándékával hagyja el és kéri a nyilvántartásba vételét, mint külföldön élő magyar állampolgár.

    13) Lakcímigazolvány érvényessége és érvénytelensége:

    A lakcímigazolványnak érvényességi ideje nincs: addig érvényes, amíg azok az okok be nem következnek, melyek az igazolvány érvénytelenné válását eredményezik.

    Érvénytelen a hatósági igazolvány, ha az abba bejegyzett adatok megváltoztak; az megrongálódott, elveszett, megsemmisült, eltulajdonították; az hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy „fiktív” jelzéssel szerepel, illetve azt nem a kiállításra jogosult szerv állította ki; a polgár meghalt; megszűnt a hatósági igazolványra való jogosultság. Az érvénytelen lakcímigazolványt le kell adni! A polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a központi szervnek gondoskodnia kell a hatósági igazolvány bevonásáról és az érvénytelenítés tényének a nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

    14) Lakcím érvénytelenítése, illetve a „fiktív” lakcím:

    *Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották, továbbá ha az illetékes települési önkormányzat jegyzője megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós. A bíróság vagy más hatóság – amennyiben a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó ítélet vagy határozat végrehajtásának foganatosítására sor került – erről értesíti a jegyzőt, aki hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítéséről. Ha egyidejűleg a határozattal érintett polgár új lakcímet nem jelent be, illetve a jegyző a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, akkor az adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik. A lakcím érvénytelenítése, illetve „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

    *Ha a jegyző a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, akkor a lakcímet a nyilvántartásban „fiktív” jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár valós lakcímét be nem jelenti. Ha a polgár igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, akkor a jegyző a lakcímet a nyilvántartásban „fiktív” jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár valós lakcímét be nem jelenti. Nem szerepeltethető „fiktív” jelzéssel a lakcím, ha a jegyző eljárása során megállapítja, hogy az érintett – a lakás végleges elhagyásának szándéka nélkül – átmenetileg nem tartózkodik a lakásban. A lakcím érvénytelenítése, illetve „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

    15) Lakcímigazolvány pótlása:

    A polgár lakcímigazolványának elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről a bejelentését, illetve a pótlásra irányuló kérelmét a lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél vagy az ország bármely Okmányirodájában, illetve az okmány pótlása iránti kérelmével elektronikus úton is előterjesztheti.

    A polgár lakcímigazolványa megtalálásának bejelentését a lakó-vagy tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél, vagy az ország bármely Okmányirodájában megteheti. Amennyiben az új lakcímigazolvány kiállításra került részére, akkor a megtalált lakcímigazolványt le kell adni!

    Külföldön élő magyar állampolgár lakcímigazolványának elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről szóló bejelentését, illetve a pótlásra irányuló kérelmét a külképviselet útján és a bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, valamint amennyiben bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkezik, akkor kérelmét a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál is előterjesztheti.

    A polgár lakcímigazolványának elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről a bejelentését, illetve a pótlásra irányuló kérelmét a lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél vagy az ország bármely Okmányirodájában, illetve elektronikus úton is előterjesztheti. A lakcímigazolvány kiállítása iránti kérelem személyesen (a törvényes képviselő által) vagy meghatalmazott útján nyújtható be. Az eljárás során a polgár köteles bemutatni a személyazonosság igazolására alkalmas okmányt (vagy érvényes személyazonosító igazolványt, vagy érvényes útlevelet, vagy érvényes kártyaformátumú vezetői engedélyt). Az új lakcímigazolvány kiállításáról az Okmányiroda gondoskodik. A lakcímigazolvány kiállításának illetéke elvesztés és megsemmisülés esetén 1.000.-Ft, illetve eltulajdonítás esetén az okmány kiállítása illetékmentes.

    16) Lakcímigazolvány cseréje, valamint lakcímigazolvány igénylése (cseréje) bejelentett lakóhely változása esetén:

    *Lakcímigazolvány cseréje: A polgár lakcímigazolványának megrongálódásáról a bejelentését, illetve a cseréjére irányuló kérelmét a lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél vagy az ország bármely Okmányirodájában előterjesztheti. A lakcímigazolvány kiállítása iránti kérelem személyesen (a törvényes képviselő által) vagy meghatalmazott útján nyújtható be. Az eljárás során a polgár köteles bemutatni a személyazonosság igazolására alkalmas okmányt (vagy érvényes személyazonosító igazolványt, vagy érvényes útlevelet, vagy érvényes kártyaformátumú vezetői engedélyt). Az eljárás során a polgár köteles a megrongálódott lakcímigazolványát leadni. Az új lakcímigazolvány kiállításáról az Okmányiroda gondoskodik. A lakcímigazolvány kiállításának illetéke 1.000.-Ft.

    *Lakcímigazolvány igénylése (cseréje) bejelentett lakóhely változása esetén: A Magyarország területén élő magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, menekültként elismert polgár, valamint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy köteles beköltözés vagy kiköltözés után 3 munkanapon belül lakóhelyének címét a települési önkormányzat jegyzőjénél nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Kiskorú gyermek lakóhelyeként – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz – a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni. A polgárnak bejelentett lakóhelyének változását – lakcímbejelentő lapon – az új lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél kell bejelentenie. A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges. A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. A polgár a lakcímbejelentés során a lakcímbejelentő lapon a települési önkormányzat jegyzőjével közli: nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, személyi azonosítóját, állampolgárságát, előző lakóhelyét, új lakóhelyét, bejelentés időpontját, tulajdonos vagy lakás használatára egyébként jogosult hozzájárulását (az eljáró hatóság kérheti még a lakás feletti rendelkezés, illetve használati jogosultság igazolására szolgáló okirat bemutatását is). A polgár lakcímbejelentési kötelezettségét személyesen (törvényes képviselője által) vagy meghatalmazottja útján teljesítheti, az alábbi esetek kivételével: ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, akkor a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti; a kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti; az átmeneti gondozásban részesülő gyermek (illetve az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt) lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik; a munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben lakó polgár bejelentését a lakóhely tekintetében a szállásadónak minősülő személy (képviselője) is elvégezheti. A lakcímbejelentési eljárás során a polgár köteles a személyazonosító igazolványát (vagy más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát) a hatóságnak bemutatni és – amennyiben rendelkezik vele – lakcímigazolványát leadni. A lakóhely változásának nyilvántartásba vételéről – a lakcímbejelentő lap alapján – a lakóhely szerinti jegyző dönt és az új lakcímigazolvány illetékmentes kiállításáról a lakóhely szerint illetékes Okmányiroda útján gondoskodik. A lakcímigazolvány a polgár kérelmének benyújtását követően – amennyiben a hatóságnak lehetősége van rá – azonnal (ebben az esetben az okmány helyben átvehető) vagy 22 munkanapon belül (a lakó-vagy tartózkodási helyre történő postázással) vehető át.

    *Lakcímigazolvány igénylése (cseréje) tartózkodási hely változása, bejelentése esetén: A Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, menekültként elismert polgár, valamint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy köteles beköltözés vagy kiköltözés után 3 munkanapon belül tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjénél nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A külön kérelmére külföldön élő magyar állampolgárként nyilvántartásba vett személy magyarországi tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjénél jelentheti be. Tartózkodási helyet érvényes lakóhely megléte mellett lehet bejelenteni. A polgárnak tartózkodási helyét, illetve annak változását – lakcímbejelentő lapon – az új tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését – lakcímbejelentő lapon – a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is bejelentheti. A tartózkodási helyet annak létesítésétől számított 5 éven belül a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismételten be kell bejelentenie; az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye a törvény erejénél fogva megszűnik! A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges. A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. A polgár a lakcímbejelentés során a lakcímbejelentő lapon a települési önkormányzat jegyzőjével közli: nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, személyi azonosítóját, állampolgárságát, előző tartózkodási helyét, új tartózkodási helyét, bejelentés időpontját, tulajdonos vagy lakás használatára egyébként jogosult hozzájárulását (az eljáró hatóság kérheti még a lakás feletti rendelkezés, illetve használati jogosultság igazolására szolgáló okirat bemutatását is). A polgár lakcímbejelentési kötelezettségét személyesen (törvényes képviselője által) vagy meghatalmazottja útján teljesítheti, az alábbi esetek kivételével: ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, akkor a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti; a kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti, a 14. életévét betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti; az átmeneti gondozásban részesülő gyermek (illetve az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt) lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik; a munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben lakó polgár bejelentését a tartózkodási hely tekintetében a szállásadónak minősülő személy (képviselője) is elvégezheti. A lakcímbejelentési eljárás során a polgár köteles a személyazonosító igazolványát (vagy más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát) a hatóságnak bemutatni és – amennyiben rendelkezik vele – lakcímigazolványát leadni. A tartózkodási hely változásának (létesítésének) nyilvántartásba vételéről – a lakcímbejelentő lap alapján – a tartózkodási hely szerinti jegyző dönt és gondoskodik az új lakcímigazolvány illetékmentes kiállításáról a lakóhely szerint illetékes Okmányiroda útján. A tartózkodási hely újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszűnésének nyilvántartásba vételéről a lakóhely szerint illetékes jegyző is dönthet. A lakcímigazolvány a polgár kérelmének benyújtását követően – amennyiben a hatóságnak lehetősége van rá – azonnal (ebben az esetben az okmány helyben átvehető) vagy 22 munkanapon belül (a lakó-vagy tartózkodási helyre történő postázással) vehető át.

    *Lakcímigazolvány igénylése (cseréje) személyes adatok változása esetén: A polgár személyes adatok megváltozása esetén új lakcímigazolvány kiállítása iránti kérelmét a lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél terjesztheti elő. Személyazonosító igazolvány kiállítása iránti kérelem egyidejű előterjesztése esetén a kérelmét az ország bármely Okmányirodájában előterjesztheti. Lakcímigazolvány kiállítása iránti kérelem személyesen (törvényes képviselő által) vagy meghatalmazott útján terjeszthető elő. Az eljárás során a polgár köteles bemutatni a személyazonosság igazolására alkalmas okmányt (vagy érvényes személyazonosító igazolványt, vagy érvényes útlevelet, vagy érvényes kártyaformátumú vezetői engedélyt), a névviselés megállapítására alkalmas – születési, házassági – anyakönyvi kivonatát, doktori cím viselésére jogosító okiratát. Amennyiben rendelkezik lakcímigazolvánnyal, akkor köteles azt leadni. A személyes adatok nyilvántartásba vételéről gondoskodik: ha annak alapja Magyarországon történt anyakönyvi esemény, akkor az anyakönyvi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető; a lakó-vagy tartózkodási hely szerinti jegyző az illetékes Okmányiroda útján; személyazonosító igazolvány egyidejű kiállítása iránti kérelem esetén az eljáró Okmányiroda. Az új lakcímigazolvány kiállítása az okmányiroda feladata. A lakcímigazolvány kiállításának illetéke 500.-Ft.


    Közösségi funkciók