3 °C

 
 
Ellenőrzik a szirénákat

A szirénák működőképességét ellenőrzik augusztus 30-án Gyöngyösön. Az úgynevezett morgatópróbával kapcsolatosan a lakosságnak tennivalója nincs.

Testvérvárosi megállapodást kötött Gyöngyös és a kínai Luohe

Testvérvárosi megállapodást kötött Gyöngyös önkormányzata a kínai Luohe városával. Az együttműködést főként gazdasági, oktatási és turisztikai területen szeretnék érvényesíteni a felek.

Gyöngyösi Újság 2019 augusztus

A Gyöngyösi Újság 2019 augusztusi száma online is elérhető.

Szent István iránytűt adott a kezünkbe

A Szent Bertalan-templomban kezdődött, majd a Fő téri szabadtéri színpadon folytatódott a Szent István-napi városi ünnepség Gyöngyösön. Az új kenyér megáldását követően egész napos programsorozattal és tűzijátékkal várják az ünneplőket.

Ünnepeljünk együtt augusztus 20-án!

Egész napos programsorozattal, koncertekkel, tűzijátékkal várja az ünneplőket Gyöngyös önkormányzata augusztus 20-án a Fő téren.

Bővebben
24/2019.(VI.28.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. június 27-i ülésén rendeletet alkotott a PARKOLÁSRÓL szóló 4/2007.(II.19.) önkormányzati rendelet módosításáról.

23/2019.(VI.28.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. június 27-i ülésén rendeletet alkotott GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2019. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK módosításáról.

22/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-ai ülésén rendeletet alkotott a Gyöngyös Város Építési Szabályzatáról szóló 3/2007.(II.19.) önkormányzati rendelet módosításáról.

21/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-i ülésén rendeletet alkotott AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS INTÉZMÉNYEI 2018. ÉVI PÉNZMARADVÁNYÁRÓL.

20/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-i ülésén rendeletet alkotott a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 9/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról.

Bővebben





Személyazonosító igazolvány ügyintézés részletesen

Elküld Nyomtatás
Dátum: 2012.05.19. szombat
 
Utoljára módosítva: 0000-00-00 00:00
 
     

    Bezár
    Cikk küldés
     
     

    A személyazonosító igazolvány-ügyintézéssel kapcsolatos részletes szabályok.

     

    A második generációs biometrikus útlevél projekt keretében 2009. június 28. napjától megteremtődött annak a lehetősége, hogy a szülő (törvényes képviselő) a 14. életév alatti kiskorú számára személyazonosító igazolványt igényeljen, valamint a kiskorú lakcímigazolványába kérelemre bejegyeztethető a szülők (törvényes képviselők) neve és aktuális telefonszáma, amely a gyermek biztonságát szolgálhatja. Továbbá: az Európai Közösség fundamentumaként megfogalmazott négy alapszabadság egyike a „személyek szabad áramlása”, melynek egyik vívmányaként lehetővé vált a magyar állampolgárok személyazonosító igazolvánnyal történő utazása az unió tagállamaiba; azonban ez a lehetőség a korábbiakban csak a 14. életéven felüli állampolgárok részére volt biztosítva, de 2009. június 28. napjától a 14. életév alatti kiskorúak részére is – mivel már ők is rendelkezhetnek személyi okmánnyal – Európa számos országába utazásukkor megszűnt az útlevél elkészíttetésének többletterhe.

    I. Az eljárásra vonatkozó jogszabályok:

    A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,

    A személy-és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény,

    A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény,

    A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatról szóló 1996. évi XX. törvény,

    A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény,

    A személyes adatok védelméről és a közérdekű adok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény,

    A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény,

    Az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény,

    A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény,

    A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

    Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet,

    A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet,

    Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII.26.) Korm. rendelet,

    A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI.14.) Korm. rendelet,

    A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet,

    A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI.24.) Korm. rendelet,

    Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII.20.) PM rendelet.

    II. Interneten személyes megjelenéshez hogyan foglalható időpont:

    *www.magyarorszag.hu Kormányzati Portálon az „Internetes okmányiroda” menü, majd az „Időpontfoglalás okmányirodába”, a „Szolgáltatás indításá”-val;

    *az „Időpontfoglalás megkezdése” után választhatja ki az ügyfél a megyét, okmányirodát, ügycsoportot, ügyet;

    *majd „Tovább az időpont kiválasztásához” lépéssel, eljut a kiválasztott okmányiroda virtuális felületére. A rendszer által felkínált 2 órás időintervallumok valamelyikét kiválasztva, az ügy alanyának megnevezésével, valamint az ellenőrző karakterek beírásával visszaigazolást a 2 órás idősávon belül, pontos időre kap. Ebben az időpontban fogják várni az Okmányirodában.

    III. Sms és e-mail értesítés az elkészült személyazonosító igazolványról:

    A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 2010. július 13. napjától vezette be az Okmányirodában igényelt és elkészült személyazonosító igazolványnak az Okmányirodába történő megérkezésére, illetve postára adásának napjára vonatkozó tájékoztató sms és e-mail értesítést. Az ügyfél a szolgáltatást a személyazonosító igazolvány igénylésekor veheti igénybe, melynek keretében a polgár által megadott mobiltelefon, illetve e-mail elérhetőségekre automatikusan értesítést kap arról, hogy a személyazonosító igazolványa postázásra, illetve okmányirodai átvétel választása esetén az Okmányirodába bevételezésre került. Amennyiben a polgár mind a mobiltelefonszámát, mind az e-mail címét is megadja, akkor mindkét elérhetőségre megkapja az értesítést. Fontos, hogy az elérhetőség megadása során pontosan kerüljön megadásra a szükséges adat (telefonszám, e-mail cím)!

    IV. Proaktív szolgáltatás a személyazonosító igazolvány érvényességi idejének lejártáról:

    Az ügyfélkapuval rendelkező polgár kérésére e-mailben – a felhasznált ügyfélkapu nyilvántartásban szereplő e-mail címre – központilag értesítés kerül kiküldésre a személyazonosító igazolvány érvényességi idejének lejártáról. Az értesítést 3 alkalommal (az érvényességi idő lejárta előtt 2 hónappal, majd 1 hónappal és végül a lejárat napján) kapják meg az ügyfelek. A szolgáltatás a rendelkezésre álló adatok tekintetében teljesül, valamint ha a polgár okmányán feltüntetett személyazonosító adatai megegyeznek az ügyfélkapu regisztrációs nyilvántartásában kezelt adataival. Az ügyféli lemondásra, illetve aktiválásra a Kormányzati Portálon (www.magyarorszag.hu) az ügyfélkapuba történő bejelentkezést követően, a „saját adatok” cím alatt van lehetőség.

    V. A személyazonosításra alkalmas okmányok kiváltásának módja:

    2000. január 1-jétől az Okmányiroda által kiállított új személyazonosító igazolvány kártya formátumú lett, és megváltozott az igazolvány kiváltásának és cseréjének rendje is. A korábbi gyakorlattól eltérően nem kell kérőlapot vásárolni és fényképet készítetni, mivel az Okmányirodában kerül gépi felvételezésre. A személyazonosításra alkalmas okmányok köre kibővült 2000. január 1-jétől az útlevéllel, illetve 2001. január 1-jétől pedig a kártyaformátumú vezetői engedéllyel – lakcímkártyával kiegészítve (ugyanis ezek a hatósági igazolványok tartalmazzák a polgár nevét, születési helyét, születési idejét, állampolgárságát, arcképét és saját kezű aláírását). Tehát a polgár személyazonosságát – a személyazonosító igazolványon túl – az érvényes útlevél vagy a kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. (A személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására!) Újszülött esetében a személyazonosító igazolvány a törvényes képviselő kérelmére és szabványméretű igazolványkép becsatolásával kezdeményezhető a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőnél.

    VI. Személyazonosító igazolvány fajtái:

    Állandó személyazonosító igazolvány, illetve ideiglenes személyazonosító igazolvány. A polgár állandó személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne kék; a bevándorolt és a menekült jogállású személy állandó személyazonosító igazolványának meghatározó alapszíne sárga.

    A.) ÁLLAND?" SZEMÉLYAZONOSÍT?" IGAZOLVÁNY:

    I. Személyazonosító igazolvány fogalma:

    A polgár írásbeli nyilatkozta, valamint az anyakönyv és a személyiadat-és lakcímnyilvántartás – nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat – alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és a törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.

    II. Személyazonosító igazolvány érvényességi ideje:

    Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama a kiadás napjától számított 3 év – ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be; a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam –ha a jogosult a 6. életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be; a kiadás napjától számított 8 év –ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de a 20. életévét még nem töltötte be; a kiadás napjától számított 10 év –ha a jogosult a 20. életévét betöltötte; határidő nélküli –ha a jogosult a 70. életévét betöltötte.

    A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.

    A bevándorolt jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a bevándorlási engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.

    III. Személyazonosító igazolvány érvénytelensége:

    Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha az a személyazonosság megállapítására alkalmatlan; megrongálódott; meghamisították; az igazolványban lévő adat megváltozott; az igazolványt az Okmányiroda visszavonta; az igazolvány érvényességi ideje lejárt; a használatra jogosult meghalt.

    IV. Ki jogosult személyazonosító igazolványra:

    Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett és menekült jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait – a személyazonosító igazolvány kiadásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – okirattal igazolja. A bevándorolt, a letelepedett ésa menekült jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni.

    V. Ki köteles igényelni személyazonosító igazolványt:

    Az a Magyarországon élő magyar állampolgár – életkortól függetlenül –, aki nem rendelkezik érvényes, személyazonosságot igazoló más hatósági igazolvánnyal (útlevéllel, kártyaformátumú vezetői engedéllyel), köteles személyazonosító igazolványt igényelni. A bevándorolt, a letelepedett és a menekült vagy oltalmazott jogállású személy köteles az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni. A törvényes képviselő dönt arról, hogy kiksorú gyermekének útlevelet vagy személyazonosító igazolványt igényel.

    A polgár – valamint a bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy –egyidejűleg csak 1 érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezhet!

    VI. Mikor szűnik meg a személyazonosító igazolványra való jogosultság:

    1) Ha a magyar polgár a Magyar Köztársaság területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását bejelentette.

    2) Ha a menekült menekültkénti elismerését, illetve a bevándorolt, a letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására.

    3) Ha a bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállású polgár szabad mozgás és tartózkodási jogot szerzett,

    4) Ha a polgár magyar állampolgársága megszűnt.

    VII. Hol kérelmezhető a személyazonosító igazolvány:

    Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú polgár (ebben az esetben a személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül) és a kiskorú részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. Első ízben, az újszülött Magyarországon élő magyar állampolgár részére a törvényes képviselő a születés anyakönyvi bejelentésével egyidejűleg – a születést anyakönyvező anyakönyvvezető felé továbbításra kerülő – az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmét a szülészeti intézetben, kórházban is előterjesztheti.

    Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyesen köteles eljárni (kivéve: a jogszabályban foglaltak, illetve a kérelem elektronikus úton történő előterjesztése esetén). A cselekvőképtelen kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de a személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező – a jogszabályban foglaltak kivételével – nem mentesül.

    A kérelem – az újszülött, a szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár kivételével – személyesen előterjeszthető bármely okmányirodában, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Okmányirodájában. Amennyiben az ügyfél személyes megjelenésében – egészségügyi okból akadályozott, illetve 14. életévet még nem töltötte be –, akkor a kérelmet a lakóhely/tartózkodási hely szerint illetékes települési jegyzőnél is előterjesztheti (ebben az esetben a kérelem nyomtatványt a jegyző biztosítja). Amennyiben a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint az ügyfél nem képes személyesen megjelenni, ügyének intézésében meghatalmazottja is eljárhat (ebben az esetben 1 db igazolványképet csatolni kell a kérelemhez), azonban a kérelmet akkor is saját kezűleg kell aláírni. A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár a kérelmét meghatalmazott útján annál az Okmányirodánál terjesztheti elő, amely a fogva tartás helye szerint illetékes. A letelepedett a jogállás megszerzését, illetve a menekült az elismerést követően a személyazonosító igazolvány kiadását a körzetközponti jegyző hivatalában köteles kérni.

    A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt – az aláírás céljára szolgáló rovatban – az Okmányiroda „írásképtelen” bejegyzéssel tünteti fel. (Az írásképtelen személy részére kiállított személyazonosító igazolvány aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz.) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett polgár esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia. A cselekvőképtelen kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia. A 14. életév betöltése előtt 60 nappal a személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg aláírhatja, a 14. életévet be nem töltött kiskorú ügyfél esetében a kérelmet pedig a törvényes képviselő írja alá.

    Az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem átvételét az Okmányiroda igazolja. A kérelem az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesül.

    VIII. Milyen ellenőrzés történik a hatósági eljárás során:

    Az Okmányiroda ellenőrzi az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát, személyazonosságát, állampolgárságát és a fényképnek az azonosításra alkalmasságát. Ennek során a hatóság a kérelem adatait egyezteti az állandó személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosságot igazoló más érvényes okmány adattartalmával, illetve a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal, valamint a személyiadat-és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal. Újszülött esetében a személyazonosító igazolványt az anyakönyvvezető által továbbított adatok alapján kell kiadni. Az Okmányiroda az egyeztetést a személyiadat-és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal a központi nyilvántartószerv közreműködésével is elvégzi. A személyazonosító igazolványt a személyiadat-és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani. Amennyiben a végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, akkor vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyakönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján, szükség esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével lehet elvégezni (az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni). Újszülött esetében az igazolványt az anyakönyvvezető által továbbított adatok alapján kell kiállítani.

    A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó határozat kézhezvételéig bármikor kérheti írásban, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes Okmányiroda folytassa le. (Ebben az esetben az Okmányiroda az ügy iratait haladéktalanul átteszi a kérelmező lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes társhatósághoz.)

    A kérelem személyes előterjesztésekor a kérelmezőről az Okmányiroda arcképmás felvételt készít, az ügyfél pedig a kérelmet aláírja. Az okiratokat eredetiben vagy az eredetiről készített hiteles másolatban, valamint a külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell bemutatni. Magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről a hazai anyakönyvezés során kiállított anyakönyvi kivonatot, illetve annak – közjegyző által történő –hiteles másolatát kell bemutatni.

    A kisebbséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak – jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez. A nemzeti és etnikai kisebbségi törvény hatálya alá tartozó személy kérésére az anyakönyvezés és az egyéb személyi okmányok kiállítása kétnyelvű is lehet. A Magyarországon honos nemzeti és kisebbséghez tartozó polgár családi és utónevét – a születési, illetve a házasságban élő nők esetében a házassági anyakönyv szerint rögzített módon – a személyazonosító igazolványba az anyakönyvi okiratban feltüntetett mindkét nyelven be kell jegyezni. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek részére a kétnyelvű személyazonosító igazolvány az anyakönyvi okiratok bemutatásának hiányában nem állítható ki.

    IX. Milyen hatósági döntések lehetnek:

    Az ügyféli kérelem az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesül.

    Az Okmányiroda az állandó személyazonosító igazolvány kiadását határozattal megtagadja, ha a kérelmező: 1) állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult; 2) rendelkezik érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal és az igazolvány adataiban – az érvényességi idő kivételével – változás nem következett be; 3) állandó személyazonosító igazolványának előállítása – a kérelemben szereplő adatokkal – folyamatban van, vagy számára ilyen adattartalommal készült már személyazonosító igazolvány, párhuzamosan másik Okmányirodánál indított eljárás keretében.

    A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy lakóhelye szerint illetékes Okmányiroda a személyazonosító igazolványt határozattal visszavonja, ha: 1) a személyazonosító igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították; 2) a magyar állampolgár, illetve a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételre jogosult hatóságnak nem adta át.

    A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy visszavonó határozat kézhezvételéig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes Okmányiroda folytassa le. Ebben az esetben az ügy iratait az Okmányiroda végzésével haladéktalanul átteszi a kérelmező lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes Okmányirodához.

    X. Mit kell bemutatni a kérelem benyújtásakor:

    Állandó személyazonosító igazolvány kiadása első ízben:

    a) Újszülött részére:

    Személyazonosító igazolvány kiállítása az újszülött részére az anyakönyvvezető által továbbított adatok, illetve az újszülöttről készített arcképfelvétel alapján történik.

    b) 0-14. éves korig:

    - a születési anyakönyvi kivonatát,

    - az érvényes lakcímigazolványát (ha rendelkezik azzal);

    - az érvényes útlevelét (ha rendelkezik azzal),

    - az arcképet: abban az esetben, ha a lakóhely szerinti jegyzőnél nyújtotta be a kérelmet a törvényes képviselő.

    (0-18. év közötti állampolgár személyazonosító igazolvány ügyében elindított eljáráskor a törvényes képviselő jelenléte kötelező!)

    18-70. életévig, illetve 70. életév felett:

    - születési (és házassági) anyakönyvi kivonat,

    - érvényes útlevél (vagy érvényes kártyaformátumú vezetői engedély),

    - előző személyazonosító igazolvány,

    - lakcímigazolvány (ha rendelkezik vele).

    c) A bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy részére:

    - a bevándorlási engedélyt, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, a menekültkénti elismerést igazoló okiratot;

    - az érvényes lakcímigazolványt;

    - a menekült jogállású személy kérelméhez csatolni kell 1 db fényképet, melynek hátoldalára a menekültügyi hatóság feltünteti a menekültkénti elismerésről szóló hatósági határozat számát, továbbá a fényképnek a menekültként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással is igazolnia kell;

    - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiadott hatósági bizonyítványt.

    Akkor köteles a születési anyakönyvi kivonat és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonat bemutatására, ha születését, illetve házasságkötését Magyarországon anyakönyvezték.

    A bevándorolt és a letelepedett személynek – amennyiben rendelkezi vele – a kérelméhez be kell mutatnia a külföldi hatóság által kiállított útlevelét. A menekült jogállású személy nem kötelezhető útlevelének bemutatására.

    (Az igényléshez szükséges okiratokat eredetben vagy az eredetiről készített hiteles másolatban, külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell bemutatni.)

    Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságot igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik:

    - a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselése megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát;

    - az érvényes lakcímigazolványát (ha rendelkezik azzal);

    - az érvényes útlevelét vagy kártya formátumú vezetői engedélyét (ha rendelkezik azzal);

    - a doktori cím viselésére jogosító okiratot (ha rendelkezik azzal);

    - a bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy pedig akkor köteles a születési és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatának bemutatására, ha születését, illetve házasságkötését Magyarországon anyakönyvezték;

    - a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a kérelemhez be kell mutatni a gondnokság alá helyezését tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt is. (A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező a személyes megjelenés kötelezettsége alól nem mentesül.)

    Ha a kérelmező adatváltozás miatt kéri a személyazonosító igazolványának cseréjét:(8 napon belül kell az adatváltozást bejelenteni)

    - az adatváltozást igazoló okmányokat (születési anyakönyvi kivonatot, házassági anyakönyvi kivonatot, doktori cím viselésére jogosító okiratot);

    - a lecserélni kívánt személyazonosító igazolványát;

    - az érvényes lakcímigazolványát (ha rendelkezik azzal),

    - az érvényes útlevelét vagy kártyaformátumú vezetői engedélyét.

    Ha a kérelmező téves adatbejegyzés vagy gyártási hiba miatt kéri személyazonosító igazolványának cseréjét (ekkor a jogosult bejelentése alapján vagy hivatalból történik a csere):

    - a hibás személyazonosító igazolványát;

    - az adatbejegyzés téves voltát bizonyító okiratot;

    - az érvényes lakcímigazolványát (ha rendelkezik azzal).

    Ha a kérelmező az érvényességi idő lejárta miatt, annak lejártát megelőzően kéri személyazonosító igazolványának cseréjét:

    - a cserélendő személyazonosító igazolványát;

    - az érvényes lakcímigazolványát (ha rendelkezik azzal),

    - érvényes személyazonosításra alkalmas más okmányát (útlevelét vagy kártyaformátumú vezetői engedélyét).

    Ha a kérelmező megrongálódás miatt kéri személyazonosító igazolványának lecserélését:

    - a megrongálódott személyazonosító igazolványát;

    - az érvényes lakcímigazolványát (ha rendelkezik azzal),

    - érvényes személyazonosításra alkalmas más okmányát (útlevelét vagy kártyaformátumú vezetői engedélyét).

    Ha a kérelmező a személyazonosító igazolványa pótlását kéri elvesztés, eltulajdonítás vagy megsemmisülés esetén:

    a) 0-18. éves korig:

    - a születési anyakönyvi kivonatát,

    - az érvényes lakcímigazolványát (ha rendelkezik azzal);

    - az érvényes útlevelét (ha rendelkezik azzal).

    (0-18. év közötti állampolgár személyazonosító igazolvány ügyében elindított eljáráskor a törvényes képviselő jelenléte kötelező!)

    b) 18. életév felett:

    - érvényes személyazonosításra alkalmas más okmányát (útlevelét vagy kártyaformátumú vezetői engedélyét), vagy ennek hiányában a születési anyakönyvi kivonatát, a névviselést igazoló házassági anyakönyvi kivonatát;

    - az érvényes lakcímigazolványát (ha rendelkezik azzal).

    A személyazonosító igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a kérelmezőről az Okmányiroda arcképmás felvételt készít.

    A kérelmezőnek az okiratokat eredetiben vagy az eredetiről készített hiteles másolatban, illetve külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell az Okmányiroda előtt bemutatni!! Magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről a hazai anyakönyvezés során kiállított anyakönyvi kivonatot, illetve annak hiteles másolatát kell bemutatni!!

    Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelmezést megelőzően rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal (útlevéllel, kártyaformátumú vezetői engedéllyel) és az adatokban nem következik be változás, akkor a kormányrendeletben meghatározott okirat helyett a korábbi állandó személyazonosító igazolványát (illetve személyazonosságát igazoló más érvényes okmányát) kell bemutatnia.

    Ha a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványát nem tudja bemutatni, akkor nyilatkozni kell annak okáról.

    A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a jogszabályban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a kérelemhez be kell mutatni a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányát is. Amennyiben a kérelmező cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezése megszűnt, akkor az erről szóló jogerős bírósági határozatot is be kell mutatni.

    A személyazonosító igazolványba azt a családi és utónevet kell bejegyezni, amely a kérelmezőt a születési vagy a házassági anyakönyv szerint megilleti. Ha az ügyfél nemzetiségi nyelven is kéri nevének feltüntetését, akkor olyan születési/házassági anyakönyvi kivonatot kell bemutatni, amely nemzetiségi nyelven is tartalmazza a polgár nevét. (Tehát a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó polgár családi és utónevét személyazonosító igazolványba az anyakönyvi okiratban feltüntetett mindkét nyelven be kell jegyezni.) A bevándorolt és a letelepedett utóneveként a megfelelő magyar utónevet kell bejegyezni, ha a bevándorlási engedély, illetve a letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás azt tartalmazza.

    Ha a külföldről hazatért magyar állampolgár nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, annak beszerzésére nem kötelezhető. Az állampolgárság megállapítása iránt a hatóságnak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt kell megkeresnie.

    Az állampolgári eskü vagy fogadalom letételével állampolgárságot szerzett polgár személyazonosító igazolványát hivatalból a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala állítja ki. A hivatalból kiállított okmányt a polgárnak az állampolgári eskü letételekor a polgármester adja át.

    XI. Mit kell tudni az első (állandó) személyazonosító igazolvány igényléséről:

    Az újszülött Magyarországon élő magyar állampolgár részére törvényes képviselője a születési anyakönyvi bejelentésével egyidejűleg – az anyakönyvvezető felé továbbításra kerülő – kérelmét a szülészeti intézetben, kórházban terjesztheti elő.

    A személyazonosító igazolvány iránti kérelméhez be kell mutatni, illetve csatolni kell:

    - a törvényes képviselőnek személyazonosságát – vagy személyazonosító igazolvánnyal, vagy útlevéllel, vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel – igazolni kell (a kiskorú ügyfél nem rendelkezik eljárási képességgel, így helyette és nevében törvényes képviselője jár el; a törvényes képviseletét általában a szülők látják el; a kiskorú személyazonosító igazolvány iránti kérelme benyújtásához nincs szükség mindkét szülőre, így az okmány kiállítását az egyik szülő is kérelmezheti; az adatlap aláírásakor a jelenlevő törvényes képviselőnek nyilatkozatot kell tennie, hogy a személyazonosító igazolvány iránti kérelmet a másik törvényes képviselő hozzájárulásával terjeszti elő vagy a törvényes képviseletet egyedül látja el; a törvényes képviselő helyett eljárhat meghatalmazott is, azonban ez esetben a hatóságnak a képviseleti jogosultságot – az írásbeli meghatalmazás bemutatásával – vizsgálni kell;

    - a kiskorú születési anyakönyvi kivonatát – amennyiben a gyermek érvényes útlevéllel nem rendelkezik;

    - a 14. életéven aluli kiskorú igazolványképét – abban az esetben, ha a kérelem előterjesztésének helye a 14. életéven aluli kiskorú lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti illetékes jegyző;

    A személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem személyesen bármely Okmányirodánál előterjeszthető. A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott és a 14. életéven aluli kérelmező állandó személyazonosító igazolványa kiadása iránti kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti. (A kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező – a kezelőorvosa által kiállított igazolás szerint – egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni.) A szabadság vesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, illetve az előzetes letartóztatásban lévő polgár a kérelmét – meghatalmazott útján – annál az Okmányirodánál terjesztheti elő, amely a fogva tartás helye szerint illetékes.

    XII. Mit kell tudni az állandó személyazonosító igazolvány igényléséről:

    *Ha a kérelmező – a magyar állampolgár újszülött kivételével – érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal (útlevéllel, kártya formátumú vezetői engedéllyel) nem rendelkezik, akkor a személyazonosító igazolvány iránti kérelméhez be kell mutatni, illetve csatolni kell:

    - a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas – házassági – anyakönyvi kivonatát (a bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy akkor köteles a születési anyakönyvi kivonatot és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonat bemutatására, ha születését, illetve házasságkötését Magyarországon anyakönyvezték);

    - a doktori cím viselésére jogosító okiratot;

    - a magyar állampolgárságot igazoló érvényes állampolgársági bizonyítványt, illetve a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt – a külföldről hazatérés esetén (amennyiben a külföldről hazatért magyar állampolgár nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, akkor annak beszerzésére nem kötelezhető; az eljáró Okmányirodának az állampolgárság megállapítása iránt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt kell megkeresnie);

    - a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti elismerést igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt – a bevándorolt, a menekült és a letelepedett jogállású kérelmező esetén,

    - a külföldi hatóság által kiállított útlevelet (amennyiben azzal rendelkezik) – a bevándorolt és a letelepedett személynek;

    - egy darab fényképet (a fénykép hátoldalára a menekültügyi hatóság feltünteti a menekültkénti elismeréséről szóló hatósági határozat számát, továbbá a fényképnek a menekültként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja) – a menekült jogállású személy esetén (egyébként ő nem kötelezhető útlevelének bemutatására);

    - a születési, illetve házassági anyakönyvi kivonatot, a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt – a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetén;

    - a korábbi, személyazonosságát igazoló más érvényes okmányát (útlevelét, kártya formátumú vezetői engedélyét) – ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelmezést megelőző évben rendelkezett a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal (útlevéllel, kártya formátumú vezetői engedéllyel), és az adatokban nem következett be változás;

    - a meghatalmazást (a szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, az előzetes letartóztatásban lévő polgár esetében a kényszerintézkedést foganatosító szerv vezetője igazolja, hogy a fénykép a kérelmezővel azonos és az aláírás a kérelmezőtől származik) – a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt, az előzetes letartóztatásban lévő polgár esetében;

    - az eljáró meghatalmazottnak be kell mutatnia – a meghatalmazás mellett – a kezelőorvos által kiállított, e tényről szóló igazolást – a személyes megjelenésében egészségügyi okból akadályozott ügyfél esetében.

    *Illetékmentes a 14. életévét be nem töltött polgár első személyazonosító igazolvány iránti kérelme. A 14. életév betöltését követően az eljárás illetéke 1.500.-Ft.

    *Az állandó személyazonosító igazolvány központilag kerül kiállításra. Az okmányt – a kérelmező választása szerint – az ügyfél részére postai úton továbbítják vagy az Okmányirodában veheti át. A postai úton át nem vett igazolványt a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes Okmányirodában, ugyanis a sikertelen kézbesítés esetén a posta ide továbbítja az átvétel érdekében).

    *Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama: a kiadás napjától számított 3 év – ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be; a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam – ha a jogosult a 6 életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be; a kiadás napjától számított 8 év – ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de a 20. életévét még nem töltötte be; a kiadás napjától számított 10 év – ha a jogosult a 20. életévét betöltötte; határidő nélküli – ha a jogosult a 70. életévét betöltötte. A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélybe, ideiglenes letelepedési engedélybe, nemzeti letelepedési engedélybe, illetve EK letelepedési engedélybe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.

    *Akinek a személyazonossági igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 3 munkanapon belül bármely Okmányirodában vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. A személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető. Az elveszettnek vélt, de a későbbiekben megtalált személyazonosító igazolványról a megtalálástól számított 3 munkanapon belül értesíteni kell bármely Okmányirodát vagy külképviseletet.

    *Első személyazonosító igazolvány kiállítására irányuló kérelem esetén ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállítására kerül sor, ha az igénylő betöltötte a 14. életévét és nem rendelkezik érvényes útlevéllel.

    *A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt (gondnokot, szülőt, gyámot) terhelik.

    *Illetékmentes a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges anyakönyvi kivonat kiállítása.

    XIII. Mit kell tudni a lejárt érvényességi idejű személyazonosító igazolvány igényléséről:

    *Ha a kérelmező birtokában van a kérelmezést megelőző 1 éven belüli lejárt állandó személyazonosító igazolványa, vagy a kérelem benyújtásakor rendelkezik a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal (útlevéllel, kártyaformátumú vezetői engedéllyel) és az adatokban nem következett be változás, akkor a lejárt állandó személyazonosító igazolványát, illetve személyazonosságát igazoló más érvényes okmányát (útlevelét, kártyaformátumú vezetői engedélyét) be kell mutatnia. Ha a kérelmező adataiban nem következett be változás, és a személyazonosító igazolvány a kérelem benyújtását megelőző 1 éven túl járt le, továbbá a kérelmező nem rendelkezik személyazonosításra alkalmas, érvényes egyéb okmánnyal, akkor a személyazonosító igazolvány iránti kérelemhez be kell mutatni, illetve csatolni kell:

    - a születés anyakönyvi kivonatot és a névviselés megállapítására alkalmas – házassági – anyakönyvi kivonatot,

    - a doktori cím viselésére jogosító okiratot,

    - a külföldről hazatérés esetén a magyar állampolgárságot igazoló érvényes állampolgársági bizonyítványt, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,

    - a bevándorolt, a menekült és a letelepedett jogállású kérelmezőnek a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti elismerést igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, illetve a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiadott hatósági bizonyítványt.

    A kérelemhez – amennyiben a kérelem előterjesztésének helye a 14. életéven aluli kiskorú lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző – csatolni kell a 14. életéven aluli kiskorú igazolványképét.

    *A személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem személyesen bármely Okmányirodánál előterjeszthető. A kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező – a kezelőorvosa által kiállított igazolás szerint – egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni. A kérelmező helyett meghatalmazottja jár el, ha a kérelmező szabadság vesztés büntetését töltő, kényszergyógykezelés vagy ideiglenesen kényszergyógykezelés alatt áll, valamint ha előzetes letartóztatásban van. A kiskorú ügyfél nem rendelkezik eljárási képességgel, így helyette és nevében törvényes képviselője (így pl. a szülője) jár el. A kiskorú személyazonosító igazolvány iránti kérelme benyújtásához nincs szükség mindkét szülőre, az okmány kiállítását az egyik szülő is kérelmezheti; a törvényes képviselő helyett eljárhat meghatalmazott is.

    *Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1.500.-Ft. Illetékmentes a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iránti kérelme (kivéve az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén), valamint a 70. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolványa iránti kérelme, ha útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik.

    *Az állandó személyazonosító igazolvány központilag kerül kiállításra. Az állandó személyazonosító igazolványt – amennyiben ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására nem kerül sor – az ügyfél részére postai úton továbbítják vagy az Okmányirodában veheti át. Az Okmányirodában kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására kerül sor, illetve abban az esetben is, ha a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa. (A postai úton át nem vett igazolványt a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes Okmányirodában, ugyanis a sikertelen kézbesítés esetén a posta ide továbbítja az átvétel érdekében).

    *Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama: a kiadás napjától számított 3 év – ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be; a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam – ha a jogosult a 6 életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be; a kiadás napjától számított 8 év – ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de a 20. életévét még nem töltötte be; a kiadás napjától számított 10 év – ha a jogosult a 20. életévét betöltötte; határidő nélküli – ha a jogosult a 70. életévét betöltötte. A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélybe, ideiglenes letelepedési engedélybe, nemzeti letelepedési engedélybe, illetve EK letelepedési engedélybe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.

    *Akinek a személyazonossági igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 3 munkanapon belül bármely Okmányirodában vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. A személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető! Az elveszettnek vélt, de a későbbiekben megtalált személyazonosító igazolványról a megtalálástól számított 3 munkanapon belül értesíteni kell bármely Okmányirodát vagy külképviseletet.

    *A jogosult polgár részére az állandó személyazonosító igazolvány lejárat miatti cseréje esetén ideiglenes ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel.

    *A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt (gondnokot, szülőt, gyámot) terhelik.

    *A személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges anyakönyvi kivonat kiállítása 2012. január 1. napjától illetékköteles (illetéke: 2.000.-Ft illetékbélyegben).

    XIV. Mit kell tudni a személyazonosító igazolvány igényléséről személyes adatok változása esetén:

    *Az eljárás során az adatok változását igazoló okirat (pl. születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, doktori cím viselésére jogosító diploma, névváltoztatási okirat) bemutatása szükséges. Bevándorolt, letelepedett és menekült jogállású ügyfél megváltozott adatának átvezetését először a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál kell kérelmeznie.

    *Az eljárás bármely Okmányirodánál – csak személyesen – intézhető.

    *Az eljárás illetéke alapesetben 1.500.-Ft. Amennyiben az adatok pontosítása elhúzódik (pl. hazai anyakönyvezés esetén), akkor 120 nap érvényességi idővel ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása szükséges, ebben az esetben az eljárás illetéke 3.000.-Ft.

    *Az állandó személyazonosító igazolvány központilag kerül kiállításra. Az állandó személyazonosító igazolványt – amennyiben ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására nem kerül sor – az ügyfél részére postai úton továbbítják vagy az Okmányirodában veheti át. Az Okmányirodában kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására kerül sor, illetve abban az esetben is, ha a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa. (A postai úton át nem vett igazolványt a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes Okmányirodában, ugyanis a sikertelen kézbesítés esetén a posta ide továbbítja az átvétel érdekében).

    *Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama: a kiadás napjától számított 3 év – ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be; a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam – ha a jogosult a 6 életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be; a kiadás napjától számított 8 év – ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de a 20. életévét még nem töltötte be; a kiadás napjától számított 10 év – ha a jogosult a 20. életévét betöltötte; nem korlátozott – ha a jogosult a 70. életévét betöltötte. A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélybe, ideiglenes letelepedési engedélybe, nemzeti letelepedési engedélybe, illetve EK letelepedési engedélybe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.

    *Akinek a személyazonossági igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 3 munkanapon belül bármely Okmányirodában vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. A személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető! Az elveszettnek vélt, de a későbbiekben megtalált személyazonosító igazolványról a megtalálástól számított 3 munkanapon belül értesíteni kell bármely Okmányirodát vagy külképviseletet.

    *Az adatváltozást követően az a személyazonosító igazolvány, mely a változás előtti adatokat tartalmazza, érvénytelen.

    *A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt (gondnokot, szülőt, gyámot) terhelik.

    *A személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges anyakönyvi kivonat kiállítása 2012. január 1. napjától illetékköteles (illetéke: 2.000.-Ft illetékbélyegben).

    XV. Mit kell tudni a személyazonosító igazolvány igényléséről pótlás esetén:

    *A személyazonosító igazolvány pótlása abban az esetben kérelmezhető a hatóságnál, ha az okmány elveszett, megsemmisült vagy azt eltulajdonították.

    *Ha a polgár a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal (útlevéllel, kártyaformátumú vezetői engedéllyel) nem rendelkezik, akkor a személyazonosító igazolvány iránti kérelméhez be kell mutatni:

    - a születés anyakönyvi kivonatot és a névviselés megállapítására alkalmas – házassági – anyakönyvi kivonatot,

    - a doktori cím viselésére jogosító okiratot,

    - a külföldről hazatérés esetén a magyar állampolgárságot igazoló érvényes állampolgársági bizonyítványt, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt,

    - a bevándorolt, a menekült és a letelepedett jogállású kérelmezőnek a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti elismerést igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, illetve a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiadott hatósági bizonyítványt,

    - a bevándorolt, a menekült és a letelepedett jogállású kérelmezőnek a születési anyakönyvi kivonatot és a névviselés megállapítására alkalmas – házassági – anyakönyvi kivonatot – abban az esetben, ha születését, illetve házasságkötését Magyarországon anyakönyvezték,

    - a bevándorolt és a letelepedett jogállású kérelmezőnek a külföldi hatóság által kiállított útlevelét – amennyiben azzal rendelkezik (a menekült jogállású személy nem kötelezhető útlevelének bemutatására),

    - a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a születési anyakönyvi kivonatot és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot, a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági ítéletet, a törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, illetve a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló okmányt,

    - amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelmezést megelőző évben rendelkezett a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal (útlevéllel, kártyaformátumú vezetői engedéllyel) és az adatokban nem következett be változás, akkor ezt a korábbi személyazonosságát igazoló más érvényes okmányát,

    - a kérelemhez – amennyiben a kérelem előterjesztésének helye a 14. életéven aluli kiskorú lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző – csatolni kell a 14. életéven aluli kiskorú igazolványképét.

    *A személyazonosító igazolvány pótlásra okot adó eseményre történő bejelentés – meghatalmazott által is – megtehető az ország bármely Okmányirodájában vagy külföldön a külképviseletnél. Az okmány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett bejelentéssel is teljesíthető. A személyazonosító igazolvány pótlása – csak személyesen –az ország bármely Okmányirodájában kérelmezhető.

    *A személyazonosító igazolvány pótlására irányuló eljárás illetéke 1.500.-Ft. 14. életév alatti kiskorú személyazonosító igazolványának eltulajdonítása esetén a pótlás illetékmentes.

    *Az állandó személyazonosító igazolvány központilag kerül kiállításra. Az állandó személyazonosító igazolványt – amennyiben ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására nem kerül sor – az ügyfél részére postai úton továbbítják vagy az Okmányirodában veheti át. Az Okmányirodában kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására kerül sor, illetve abban az esetben is, ha a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa. (A postai úton át nem vett igazolványt a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes Okmányirodában, ugyanis a sikertelen kézbesítés esetén a posta ide továbbítja az átvétel érdekében).

    *Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama: a kiadás napjától számított 3 év – ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be; a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam – ha a jogosult a 6 életévét betöltötte, de a 14. életévét még nem töltötte be; a kiadás napjától számított 8 év – ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de a 20. életévét még nem töltötte be; a kiadás napjától számított 10 év – ha a jogosult a 20. életévét betöltötte; nem korlátozott – ha a jogosult a 70. életévét betöltötte. A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélybe, ideiglenes letelepedési engedélybe, nemzeti letelepedési engedélybe, illetve EK letelepedési engedélybe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.

    *Akinek a személyazonossági igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 3 munkanapon belül bármely Okmányirodában vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. A személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető! Az elveszettnek vélt, de a későbbiekben megtalált személyazonosító igazolványról a megtalálástól számított 3 munkanapon belül értesíteni kell bármely Okmányirodát vagy külképviseletet.

    *A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett és a kiskorú polgár személyazonosító igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt (gondnokot, szülőt, gyámot) terhelik.

    XVI. Milyen adattartalmat tartalmaz a személyazonosító igazolvány:

    A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár nevét; születési helyét; születési idejét; állampolgárságát; anyja nevét; nemét; arcképét; saját kezű aláírását (de: 0-14. életévig nem tartalmaz aláírást); a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét; valamint a személyazonosító igazolvány kiállításának keltét; a kiadó magyar állam kódját és a kiállító hatóság nevét.

    XVII. Mennyi illetéket kell fizetni:

    1) Illetékmenetes a 14. életévet be nem töltött állampolgár első személyazonosító igazolvány iránti kérelme.

    2) Illetékmentes a 14. életévét be nem töltött állampolgár személyazonosító igazolvány eltulajdonítás miatti okmánypótlási kérelme (tehát az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmányra nem vonatkozik az illetékmentesség).

    3) Illetékmentes a más személyazonosító okmánnyal nem rendelkező 70. életévet betöltött polgár részére az állandó személyazonosító igazolvány kiadása, ha nincs más személyazonosításra alkalmas okmánya (érvényes útlevele vagy érvényes kártyaformátumú vezetői engedélye).

    4) Illetékmentes a személyazonosító igazolvány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány gyártáshibás.

    5) Illetékmentes a személyazonosító igazolvány cseréje, ha a 14. életévét be nem töltött állampolgár érvényességi idő lejárta miatt, annak lejártát megelőzően kéri.

    6) A 14. életévet betöltött állampolgár állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1.500.-Ft.

    7) Ha az igénylő állampolgár rendelkezik érvényes személyazonosító igazolvánnyal, akkor az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló illeték 1.500.-Ft.

    8) Ha az igénylő állampolgár rendelkezik a személyazonosításra alkalmas más érvényes okmánnyal (érvényes útlevéllel, érvényes kártya formátumú vezetői engedéllyel) és lejárt a személyazonosító okmánya, akkor az igazolvány kiadására irányuló illeték 1.500.-Ft.

    9) Ha a 14. életévét betöltött állampolgár rendelkezik a személyazonosításra alkalmas más érvényes okmánnyal (útlevéllel, kártya formátumú vezetői engedéllyel), de elveszett, megrongálódott, eltulajdonított, megsemmisült a személyazonosító okmánya, akkor az igazolvány kiadására irányuló illeték 1.500.-Ft.

    10) Ha a 14. életévét betöltött kiskorú és nagykorú igénylő állampolgár személyazonosításra alkalmas más hatósági igazolvánnyal (érvényes útlevéllel, érvényes kártyaformátumú vezetői engedéllyel) nem rendelkezik, és az állandó személyazonosító igazolvány (adategyeztetés vagy adatpontosítás szükségessége miatt) átmenetileg nem adható ki, és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges, az eljárás illetéke összesen 1.500.-Ft.

    A személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges anyakönyvi kivonat kiállítása 2012. január 1. napjától illetékköteles (illetéke: 2.000.-Ft illetékbélyegben).

    Az illeték megfizetésére szolgáló csekk („Magyar Államkincstár Eljárási illetékbevételi számla” néven) beszerezhető bármely postahivatalban vagy okmányirodában.

    XVIII. Hogyan történik a személyazonosító igazolvány kiállítása és átadása (postázása):

    Az állandó személyazonosító igazolványt – a kérelmező választása szerint – postai úton kell továbbítani vagy kérelemre személyesen kell átadni az Okmányirodában a kérelmező részére. Az Okmányirodában kell átadni, ha az eljárás során ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadására került sor, valamint abban az esetben is, ha a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa. A postai úton át nem vett állandó személyazonosító igazolványt a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes Okmányirodában. A személyesen át nem vett állandó személyazonosító igazolványokat – az átvételre való felhívást követően – az Okmányiroda az igazolvány kiállításától számított 1 év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről. Ha az igénylő részére az okmányirodai eljáráskor ideiglenes személyazonosító igazolvány került kiállításra, akkor az elkészültét követően az állandó személyazonosító igazolvány az Okmányirodában csak az ideiglenes személyazonosító igazolvány egyidejű leadásával vehető át!

    XIX. Mik a személyazonosító igazolvány birtokban tartására vonatkozó szabályok:

    Az érvényes személyazonosító igazolványt a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett és a menekült jogállású személy köteles sértetlenül megőrizni; jogszabályban meghatározott esetekben és módon felhívásra bemutatni; a visszavonás elrendelésekor vagy a jogosultság megszűnésekor, illetve az új állandó személyazonosító igazolvány kiadásakor az igazolvány átvételére jogosult hatóságnak leadni.

    A személyazonosító igazolványt másra átruházni, letétbe helyezni vagy biztosítékul adni, illetve átvenni nem szabad.

    A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett polgár és a kiskorú személy igazolványának kiadásával, használatával, birtokban tartásával kapcsolatos kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik.

    Akinek a személyazonosító igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 3 munkanapon belül bármely Okmányirodánál vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. A személyazonosító igazolvány eltulajdonítása miatt a bejelentési kötelezettség a rendőrségnél tett feljelentéssel is teljesíthető!

    A megtalált személyazonosító igazolványról a megtalálástól számított 3 munkanapon belül értesíteni kell bármely Okmányirodát, illetve külképviseletet.

    XX. Mikor kell megtagadni a személyazonosító igazolvány kiadását:

    Az Okmányiroda az állandó személyazonosító igazolvány kiadását határozattal megtagadja: ha a kérelmező állandó személyazonosító igazolványra nem jogosult; rendelkezik érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal és az igazolvány adataiban – az érvényességi idő kivételével – változás nem következett be; állandó személyazonosító igazolványának előállítása – a kérelemben szereplő adatokkal – folyamatban van, vagy számára ilyen adattartalommal készült már személyazonosító igazolvány (párhuzamosan másik társhatóságnál indított eljárás keretében).

    XXI. Mikor kerül visszavonásra a személyazonosító igazolvány:

    Az Okmányiroda az állandó személyazonosító igazolványt határozattal visszavonja, ha a személyazonosító igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították; a jogosult az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt nem adta le.

    XXII. Mikor kell leadni a személyazonosító igazolványt:

    1) Találás esetén: A talált személyazonosító igazolványt le kell adni a találás helye szerint illetékes jegyzőnek vagy a találás helye szerint illetékes Okmányirodának. A hatóság visszaadja a talált személyazonosító igazolványt, ha az a személyazonosító igazolvány kiadásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint nem tekinthető érvénytelennek, és a polgár, bevándorolt vagy menekült jogállású személy új állandó személyazonosító igazolványt még nem kapott. A talált személyazonosító igazolványt az Okmányiroda postai úton küldi meg az arra jogosultnak. Ha a polgár a személyazonosító igazolványt postai úton, illetve felhívásra személyesen sem veszi át, akkor az Okmányiroda az igazolványt a találástól számított 1 év eltelte után megsemmisíti és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

    2) Új kérelem, illetve jogosultság megszűnése esetén: Le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt az Okmányirodánál, ha a jogosult új állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelmet nyújtott be. Aki rendelkezik személyazonosításra alkalmas egyéb hatósági igazolvánnyal, állandó személyazonosító igazolványát az Okmányirodánál leadhatja. A jogosultság megszűnésétől számított 8 napon belül le kell adni az állandó személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes Okmányirodának vagy – külföldi tartózkodás esetén – a külképviseletnek, ha az arra való jogosultság a személyazonosító igazolvány kiadásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint megszűnt. Ha a menekült menekültkénti elismerését, illetve a bevándorolt, a letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és az érintett más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására, akkor a személyazonosító igazolványát a lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti szervnél is leadhatja, amely azt a lakóhely szerint illetékes Okmányirodának küldi meg. Az átlyukasztással – könyvformájú okmány esetén pedig az adatoldalakon elhelyezett érvénytelen bélyegzőnyomattal – érvénytelenített állandó személyazonosító igazolványt ilyen irányú kérelem esetén a polgár részére vissza kell adni. Nem adható vissza az érvénytelenített állandó személyazonosító igazolvány, ha az hamis vagy meghamisították. Le kell adni az ideiglenes személyazonosító igazolványt az igazolványt kiadó Okmányirodának, ha az érvényességi ideje lejárt, illetve a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott. Az Okmányiroda a leadó személyazonosító igazolványt a leadástól számított 30 napon belül megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban történő feltüntetéséről.

    3) Szabadságvesztés esetén: A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár, bevándorolt vagy menekült jogállású személy az állandó személyazonosító igazolványát a büntetés-végrehajtási intézetnek, illetve az előzetes letartóztatást foganatosító szervnek köteles átadni. A személyazonosító igazolványt a szabadságelvonással járó büntetéseket és intézkedéseket foganatosító szerv vezetője a fogvatartottnak – az állampolgári jogai gyakorlásának időtartamára, illetve hivatalos ügyei intézéséhez szükséges meghatározott időre – visszaadja. Az őrizetbe vett, illetve elzárást vagy pénzbírságot helyettesítő elzárást letöltő polgár, bevándorolt vagy menekült jogállású személy az állandó személyazonosító igazolványát az őrizetet vagy elzárást foganatosító szervnek köteles átadni.

    4) Halál esetén: Az elhalt személy személyazonosító igazolványát a gyógyintézet, vagy az elhalt hozzátartozója a haláleset bejelentésekor köteles az illetékes anyakönyvvezetőnek leadni, aki azt – a haláleset helye és ideje, valamint az anyakönyvi folyószám közlésével – megküldi a haláleset helye szerint illetékes Okmányirodának. Az elhalt állandó személyazonosító igazolványát a hozzátartozó ilyen irányú kérelme esetén – érvénytelenítve – vissza kell adni.

    XXIII. Mi a teendő a személyazonosító igazolvány elvesztésekor:

    Akinek a személyazonosító igazolványát eltulajdonították, megsemmisült vagy elveszett, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 3 munkanapon belül a lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes Okmányirodánál vagy külföldön a külképviseletnél bejelenteni. Az elveszettnek vélt és az erről szóló bejelentés után megtalált személyazonosító igazolványról a lakóhely/tartózkodási hely szerint illetékes Okmányirodát vagy a külképviseletet a megtalálástól számított 3 munkanapon belül értesíteni kell.

    B.) IDEIGLENES SZEMÉLYAZONOSÍT?" IGAZOLVÁNY:

    *Az Okmányirodának a jogosult részére – közbenső intézkedésként – személyazonosító igazolvány iránti kérelmére ideiglenes személyazonosító igazolványt kell kiadnia, ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel, és:

    az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi ideje lejárt, az igazolvány cseréjét kérte adatváltozás miatt /vagy az igazolványt eltulajdonították, elvesztette vagy az megsemmisült (ebben az esetben az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje a kiadástól számított 30 nap);

    az állandó személyazonosító igazolvány – adategyeztetés vagy adatpontosítás szükségessége miatt – átmenetileg nem adható ki (ebben az esetben az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességének ideje a kiadástól számított 120 nap, azonban ekkor az ideiglenes személyazonosító igazolvány másodízben ismételten kiadható 120 napra, adateltérések pontosítása miatt).

    *Adatváltozás miatt (pl. házasságkötés miatti névváltozás) szükséges személyazonosító igazolvány csere esetén nem kell ideiglenes személyazonosító igazolványt kiállítani, ha az igazolvány cseréjét a polgár az adatváltozás keletkezését követő 8 napon belül kezdeményezi a hatóságnál.

    *Ideiglenes személyazonosító igazolvány az érvényességének időtartama alatt kizárólag a személyazonosság átmeneti igazolására szolgál.

    *Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány abban az esetben is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

    *Ideiglenes személyazonosító igazolvány az állandó személyazonosító igazolványban szereplő adatokon túl a kiadás okát is tartalmazza.

    *Ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, ugyanis ezen igazolvány kiadása elleni jogorvoslati kérelmet az állandó személyazonosító igazolványról szóló határozat elleni fellebbezésben lehet előterjeszteni.

    NEMZETISÉGI SZEMÉLYAZONOSÍT?" IGAZOLVÁNY:

    *A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezése szerint a kisebbséghez tartozó személynek (Magyarországon honos népcsoportok, azaz nemzeti és etnikai kisebbség: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán) joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak – jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez.

    *A törvényi szabályoznak megfelelően lehetőség nyílik a nemzetiségi név személyazonosító igazolványon való feltüntetésére. A kérelem benyújtásakor az érintett polgárnak be kell mutatnia a születési, illetve házassági anyakönyvi kivonatát, mely nevét az adott nemzeti kisebbség anyanyelve szerinti írásmódban is tartalmazza.


    Közösségi funkciók