3 °C

 
 
Ellenőrzik a szirénákat

A szirénák működőképességét ellenőrzik augusztus 30-án Gyöngyösön. Az úgynevezett morgatópróbával kapcsolatosan a lakosságnak tennivalója nincs.

Testvérvárosi megállapodást kötött Gyöngyös és a kínai Luohe

Testvérvárosi megállapodást kötött Gyöngyös önkormányzata a kínai Luohe városával. Az együttműködést főként gazdasági, oktatási és turisztikai területen szeretnék érvényesíteni a felek.

Gyöngyösi Újság 2019 augusztus

A Gyöngyösi Újság 2019 augusztusi száma online is elérhető.

Szent István iránytűt adott a kezünkbe

A Szent Bertalan-templomban kezdődött, majd a Fő téri szabadtéri színpadon folytatódott a Szent István-napi városi ünnepség Gyöngyösön. Az új kenyér megáldását követően egész napos programsorozattal és tűzijátékkal várják az ünneplőket.

Ünnepeljünk együtt augusztus 20-án!

Egész napos programsorozattal, koncertekkel, tűzijátékkal várja az ünneplőket Gyöngyös önkormányzata augusztus 20-án a Fő téren.

Bővebben
24/2019.(VI.28.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. június 27-i ülésén rendeletet alkotott a PARKOLÁSRÓL szóló 4/2007.(II.19.) önkormányzati rendelet módosításáról.

23/2019.(VI.28.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. június 27-i ülésén rendeletet alkotott GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2019. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK módosításáról.

22/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-ai ülésén rendeletet alkotott a Gyöngyös Város Építési Szabályzatáról szóló 3/2007.(II.19.) önkormányzati rendelet módosításáról.

21/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-i ülésén rendeletet alkotott AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS INTÉZMÉNYEI 2018. ÉVI PÉNZMARADVÁNYÁRÓL.

20/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-i ülésén rendeletet alkotott a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 9/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról.

Bővebben





Vezetői engedély ügyintézés

Elküld Nyomtatás
Dátum: 2012.05.19. szombat
 
Utoljára módosítva: 0000-00-00 00:00
 
     

    Bezár
    Cikk küldés
     
     

    Vezetői engedély eljárással kapcsolatos jogszabályok és alapfogalmak.

     

    I. Az eljárásra vonatkozó jogszabályok: - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,

    A személy-és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény,

    A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény,

    A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény,

    A személyes adatok védelméről és a közérdekű adok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény,

    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény,

    A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,

    A Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény kihirdetéséről szóló 1980. évi 3. törvényerejű rendelet,

    A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet,

    A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet,

    A közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX.9.) Korm. rendelet,

    A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 70/2005. (IV.21.) Korm. rendelet,

    Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII.26.) Korm. rendelet,

    A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII.23.) Korm. rendelet,

    A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI.14.) Korm. rendelet,

    A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV.21.) GKM rendelet,

    Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII.20.) PM rendelet,

    A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV.7.) GKM rendelet,

    A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI.16.) BM rendelet,

    A közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 56/1999. (XII.28.) BM rendelet,

    A közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII.25.) BM rendelet,

    A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI.26.) NM rendelet,

    A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ).

    „B” kategóriás vezetői engedéllyel vezethető járművek:

    *A vezetői engedély különböző nemzetközi („A”, „B”, „C”, „D”, „E”, illetve ezek alkategórái, valamint az „E” kategória csak kombinált kategóriaként adható ki) és nemzeti kategóriákba („K”, „T”, „M”, „TR”, „V”), alkategóriákba és kombinált kategóriákba sorolt járművek vezetésére jogosít.

    *A „B” kategória a nemzetközi kategóriák egyike, amely a következő járművek vezetésére jogosít: 1) 3.500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű, a vezetőülésen kívül legfeljebb 8 állandó ülőhellyel rendelkező gépkocsi; 2) gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény legfeljebb 4.250 kg együttes össztömegig; 3) a gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény legfeljebb 3.500 kg együttes össztömegig.

    *Egyes járművek (segédmotoros kerékpár; lassú jármű és pótkocsija; kerti traktor; állati erővel vont jármű) bármely nemzetközi kategóriában megszerzett vizsga alapján vezethetők. A „B” kategóriában megszerzett vizsga az előbbieken kívül a mezőgazdasági vontató és könnyű pótkocsija vezetésére is feljogosít.

    *A „B” kategóriás okmány kiadásának feltételei: életkori (a betöltött 17. életév); jártassági (a „B” járműkategóriára érvényes vizsga letétele; egészségi (1. kategóriában alkalmasság); közlekedésbiztonsági (az e szempontból alkalmasság ellenőrzése).

    Belföldön személygépkocsi vezetésére jogosító okmányok:

    *Személygépkocsi kizárólag „B” kategóriára érvényesített vezetői engedéllyel vezethető.

    *Belföldi közlekedés során – meghatározott esetekben – a jogosultság igazolására a következő okmányok fogadhatók el: 1) érvényes magyar vezetői engedély; 2) lejárt magyar vezetői engedély az új vezetői engedély kérelem benyújtását igazoló, az Okmányiroda által kiadott, elektronikus úton kiállított adatlappal együtt (az új vezetői engedély kiadásáig, de legfeljebb 60 napig); 3) ideiglenes magyar vezetői engedély (kiállításától számított 60 napig, illetve a járművezetéstől eltiltással nem érintett járművek vezetésére jogosító az eltiltás időtartamáig, de legfeljebb 6 hónapig); 4) külföldi hatóság által kiállított érvényes vezetői engedély, szükség szerint nemzetközi vezetői engedéllyel együtt; 5) a magyar vezetői engedély külföldön, valamint a külföldön kiállítottnak a Magyar Köztársaság területén történő elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének külföldi vagy magyar hatóságnál tett bejelentéséről szóló jegyzőkönyv (legfeljebb 30 napig). Fontos: A magyar hatóság által kiadott nemzetközi gépjárművezetői engedély belföldi közlekedésre nem érvényes!

    Büntetőpont szabályszegésekért:

    *A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegésekhez rendelt pontok száma: gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 6 pont; szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 9 pont; szabálysértés elkövetése esetén 1-5 pont.

    *Mind a rendőrségi helyszíni bírsághoz, mind a jogerős szabálysértési pénzbírsághoz kapcsolódóan az elkövető meghatározott mértékű bűntetőpontot is kap, kivéve, ha a szabálysértési eljárásban járművezetéstől eltiltással is szankcionálják. A jelentős túllépésért 5, a megengedett sebességhatár legalább negyedével történő túllépésért 3, míg a nem megfelelő sebesség alkalmazásáért (relatív sebességtúllépés) 1 pontot regisztrálnak a nyilvántartásban az elkövető terhére. Utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek, akit a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra a járművezetéstől eltiltott (kivéve, ha az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki), valamint akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság – 6 hónapra – visszavonta.

    *Több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása esetén: 1/ az elbírált bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járóhoz rendelt pontszámot 4 ponttal kell növelni; 2/ szabálysértések esetén a legmagasabb pontszámmal járóhoz rendelt pontszámot a kisebb súlyúhoz rendelt pontszám felével kell megemelni, de az nem érheti el – az 1 ponttal járó szabálysértés kivételével – az egyes szabálysértésekre megállapított pontszámok felső határának együttes tartamát (töredék pontszám esetén felfelé kell kerekíteni).

    *A szabályszegés elkövetése idején hatályos pontok számát kell figyelembe venni, kivéve, ha az elbíráláskori kedvezőbb (alacsonyabb, vagy megszűnt).

    *A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegések elkövetéséért járó pontok (azaz a pontrendszer hatálya alá tartozó bűncselekmények, illetve egyes szabálysértések:

    A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 1. számú melléklete szerint:

    Segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 172. §) – közúti közlekedés körében: 11 pont;

    Közúti veszélyeztetés (Btk. 186. §): 11 pont;

    Közúti baleset okozása (Btk. 187. §): 9 pont;

    Járművezetés ittas vagy bódult állapotban (Btk. 188. §): 11 pont;

    Járművezetés tiltott átengedése (Btk. 189. §): 11 pont;

    Cserbenhagyás (Btk. 190. §): 11 pont.

    A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint (a pontrendszer hatálya alá tartozó egyes szabálysértések):

    Járművezetés az eltiltás tartama alatt (Szabs.tv. 156/A. § /1/ bek.): 6 pont;

    Elsőbbség és előzés szabályainak megsértése (Szabs.r. 44. § /1/ bek.): 5 pont;

    Elsőbbség és előzés szabályainak megsértése (Szabs.r. 44.§ /2/ bek.): 6 pont;

    Közúti közlekedés rendjének megzavarása (Szabs.r. 46. § /1/ bek.): 5 pont;

    Közúti közlekedés rendjének megzavarása - könnyű testi sértés okozása esetén (Szabs.r. 46. § /1/ bek.): 6 pont;

    Engedély nélküli vezetés /közúti forgalomban gépi meghajtású jármű vezetése más kategóriába tartozó engedéllyel, illetve a jármű vezetésének átengedése engedéllyel nem rendelkező részére/ (Szabs.r. 47. § /1/ bek.): 5 pont;

    Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése üzemképtelen fék, kormányberendezés esetében (Szabs.r. 48. § /1/ bek.): 6 pont;

    Irányjelzés szabályainak megszegése (KRESZ 29. §): 3 pont;

    Bekanyarodási szabályok megsértése (KRESZ 31. § /1/-/4/ bek.): 3 pont;

    Megfordulás, hátramenet szabályainak megszegése autópályán, autóúton és vasúti átjáróban (KRESZ 33. § /2/ bek., 37. § /3/ bek. b/ pont): 6 pont;

    Megállás útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 m-es távolságon belül (KRESZ 40. § /5/ bek. d pont/): 2 pont;

    Megállás kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt (KRESZ 40. § /5/ bek. e/ pont): 6 pont;

    Megállás kerékpársávon, útkanyarulatban, valamint olyan helyen, ahol a jármű a fényjelzőkészülék vagy jelzőtábla észlelését akadályozza (KRESZ 40. § /5/ bek. a/ pont, c/ pont, l/ pont): 6 pont;

    Rendőr jelzésének figyelmen kívül hagyása (KRESZ 6. § /1/ bek. a/ pontjának második francia bekezdése és e pont/): 6 pont;

    Megállás vasúti átjáróban, valamint a vasúti átjáró előtt (KRESZ 40. § /5/ bek. g/ pont): 6 pont;

    Gyalogosok elsőbbségére vonatkozó szabályok megsértése (KRESZ 43. § /1/ bek.): 6 pont;

    Gyermekbiztonsági rendszer, valamint a bukósisak használatának elmulasztása (KRESZ 48. § /7/-/9/ bek.): 3 pont;

    Kézben tartott mobil rádiótelefon használata menet közben (KRESZ 3. § /2/ bek.): 3 pont;

    Nem megfelelő sebesség alkalmazása /relatív sebességtúllépés/ (KRESZ 25. § /1/ bek.) – csak halmazatként alkalmazható: 1 pont;

    Egyes jelzőtáblák utasításainak megszegése (KRESZ 14. § /1/ bek. e/-m, o/-u/, y/, z/1 és z/2. pont): 3 pont;

    Kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló jármű melletti elhaladás megállás nélkül (KRESZ 43. § /3/ bek.): 5 pont;

    Jobbra tartási kötelezettség megsértése (KRESZ 25. § /2/ bek.): 1 pont;

    Záróvonal és járműforgalom elől elzárt területen való áthaladás (KRESZ 18. § /1/ bek. c/, k/): 2 pont.

    A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII.23.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint (a pontrendszer hatálya alá tartozó egyes közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértések):

    Megengedett legnagyobb sebesség túllépése /a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII.29.) Korm. rendelet {továbbiakban: KR.} 1. melléklet 1. pont a)-c) alpontja, 2. pont a)-c) alpontja, 3. pont a)-c) alpontja, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet {továbbiakban: BR.} 11/B. melléklet 1. pont a)-c) alpontja, 2. pont a)-c) alpontja, 3. pont a)-c) alpontja/: 4 pont;

    Megengedett legnagyobb sebesség túllépése /KR. 1. melléklet 1. pont d)-e) alpontja, 2. pont d)-e) alpontja, 3. pont d)-e) alpontja, BR. 11/B. melléklet 1. pont d)-e) alpontja, 2. pont d)-e) alpontja, 3. pont d)-e) alpontja/:6 pont;

    Megengedett legnagyobb sebesség túllépése /KR. 1. melléklet 1. pont f)-g) alpontja, 2. pont f)-g) alpontja, 3. pont f)-g) alpontja, BR. 11/B. melléklet 1. pont f)-g) alpontja, 2. pont f)-g) alpontja, 3. pont f)-g) alpontja/: 8 pont;

    Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése (KR. 2. melléklet 1. pont, BR. 11/C. melléklet 2. pont/: 8 pont;

    Megállás kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, valamint a gyalogos-átkelőhely előtt, kerékpársávon, útkanyarulatban, valamint olyan helyen, ahol a jármű a fényjelzőkészülék vagy jelzőlámpa észlelését akadályozza /KR. 4. melléklet 1. pont/: 6 pont;

    Autópálya leállósávján történő haladás /KR. 5. melléklet 1. pont/: 6 pont;

    Megállás az autópálya úttestjén és leállósávján /KR. 5. melléklet 2. pont/: 6 pont;

    Behajtás tilalmára vonatkozó szabályok megszegése /KR. 6. melléklet 1. pont/: 4 pont;

    Kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megszegése /KR. 6. melléklet 1. pont/: 4 pont;

    Ittas vezetés (BR. 11/D. melléklet 1. pont/: 6 pont;

    Ittas vezetés (BR. 11/D. melléklet 2. pont/: 8 pont;

    Ittas vezetés (BR. 11/D. melléklet 3. pont/: 8 pont;

    Forgalomirányító fényjelző készülék előtti megállási kötelezettség megszegése /KR. 3. melléklet 1., 2. pont, BR. 11/C. melléklet 1. pont/: 8 pont;

    Biztonsági öv használata nélküli közlekedés lakott területen /BR. 11/A. melléklet 1. pont/: 3. pont;

    Biztonsági öv használata nélküli közlekedés lakott területen kívül /BR. 11/A. melléklet 2. pont/: 3. pont;

    Biztonsági öv használata nélküli közlekedés autóúton, autópályán /BR. 11/A. melléklet 3. pont/: 5. pont.

    Egészségi alkalmasság igazolása:

    *A vezetői engedély egészségi érvényességének lejártakor a vezetési jogosultság igazolása csak a vezetői engedély cseréjével történhet, mivel a kártyaformátumú okmányba az új egészségi alkalmasságot nem lehet bejegyezni. Az okmánycserét az ügyfélnek az Okmányirodánál lehet kérelmeznie (az új egészségi alkalmassági vélemény, a kiadás alapjául szolgáló előző vezetői engedély, illetve az illeték megfizetését tanúsító feladóvevény becsatolásával). Kötelező az állampolgár személyes eljárása. Az új okmány nem az okmányirodai ügyintézés során, hanem a központi előállítást követően postai úton vagy a közlekedési igazgatási hatóságnál veheti át az igénylő. Addig a lejárt magyar vezetői engedély az új vezetői engedélykérelem benyújtását igazoló – a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott, elektronikus úton kiállított – adatlappal együtt az új okmány kiadásáig, de legfeljebb 60 napig vezetésre jogosít! Amennyiben az ügyfél a – lejárt érvényességű – régi vezetői engedélyét az okmányirodai ügyintézés során az Okmányirodában leadja és az új vezetői engedély átvételéig nem vezet járművet, akkor postai úton a bejelentett lakcímére vagy az ideiglenes tartózkodási helyére kapja meg az új vezetői okmányát. Amennyiben az ügyfél az okmányirodai eljárás során visszakéri a – lejárt érvényességű – régi vezetői engedélyét, akkor az új vezetői okmányát a régi vezetői engedély egyidejű leadása mellett az Okmányirodában veheti át (ha az okmányirodai ügyintézés során az ügyintézőnek megadja a mobiltelefonja számát vagy az e-mail címét, akkor erre értesítést kap a vezetői engedélye megérkezéséről és annak átvételi lehetőségéről). Megjegyzendő: mivel a lejárt érvényességű vagy egyéb adatváltozás miatt lecserélt régi vezetői engedély okmánytári alapiratnak számít, ezért kötelező az okmánynak az Okmányirodában történő leadása, így az ügyfél azt nem tarthatja meg!

    Az 1. alkalmassági csoportba tartozók (ún. „úrvezetők”) a következők szerint kötelesek időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni: 40. életévét még be nem töltött személy 10 évenként; 40. életévét betöltött, de a 60. életévét még be nem töltött 5 évenként; 60. életévét betöltött, de a 70. életévét még be nem töltött 3 évenként; 70. életévét betöltött 2 évenként. Az ún. hivatásosak gyakrabban kötelezettek vizsgálatot végeztetni, azonban alkalmasságuknak a 2. csoportba történő megállapítása esetén alkalmasnak kell tekinteni őket az 1. alkalmassági csoport tekintetében is. Az egészségi alkalmassági vizsgálat térítési díját első-és másodfokú eljárás esetén a vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatónak kell megfizetni.

    Egészségi alkalmasság követelményei:

    *Fontos közlekedésbiztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy a közlekedésben részt vevő járművezetők egészségileg alkalmasak legyenek (pl. betegségük vagy rosszullétük okán ne veszélyeztessék a közlekedés többi résztvevőjét). A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI.26.) NM rendelet szigorú szabályozást tartalmaz, amely többek között meghatározza az egészségi alkalmasság minimumkövetelményeit és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjait.

    *Egészségi alkalmassági vizsgálat követelményei (példálózva): 1) Látás: Vizsgálata során különös figyelmet kell fordítani a színlátásra, látásélességre, szemkáprázásra, látótér zavaraira, látómezőre, szürkületi látásra, csökkent kontrasztérzékenységre, kettős látásra, súlyosbodó szembetegségekre, illetve vezetésbiztonságot veszélyeztető egyéb látászavarokra. A kettős látás és a sötétadaptáció zavara (farkasvakság) alkalmatlanságot okoz. Bizonyos esetekben szemész szakorvos véleménye szükséges (pl. a látás csökkenése, veleszületett szemrezgés előfordulásakor). 2) Fül-, orr-és gégebetegségek: Nagyothallás esetén fül-orr-gégész szakorvosi vélemény szükséges. A süketség alkalmatlansági okot képez. 3) Mozgáskorlátozottság: Nem szenvedhet olyan mozgásszervi betegségben vagy rendellenességben, amely veszélyessé teszi a gépjármű vezetését. Törzsmegrövidülés esetében segédeszköz alkalmazásával vagy műszaki átalakítással az alkalmasság akkor állapítható meg, ha a megfelelő mértékű körbetekintés, valamint a kormány és a működtető berendezések kezelése biztosítható. Sebességkorlátozás elrendelése szükséges például végtagbénulás mellett. 4) Szív-és érrendszeri betegségek: Alkalmatlansági ok a súlyos szívritmuszavar vagy a szív elégtelen vérellátása. Kardiológus szakorvos véleménye szükséges a szívritmus-szabályozó készülékkel élő vagy szívinfarktuson átesett személy esetén. 5) Cukorbetegség: A cukorbetegségben szenvedő alkalmassága csak akkor állapítható meg, ha tisztában van a hipoglikémia (vércukorszint leesése) kockázataival ás állapotát megfelelően kontrollálni lehet. Tablettás vagy inzulinkezelés alatt álló cukorbetegnél szakorvosi vélemény szükséges. Alkalmatlanságot kell megállapítani ismétlődő, súlyos hipoglikémia fennállása esetén, amikor az egyén külső segítségre szorul. 6) Idegrendszeri betegségek: Súlyos idegrendszeri betegségben (pl. epilepsziában) szenvedő alkalmasságáról csak neurológus szakorvos véleménye alapján lehet dönteni. Az epilepsziás betegség akkor tekinthető gyógyultnak, ha 3 évi gyógyszerszedés mellett, majd 2 évi gyógyszerszedés nélkül eltelt időszak után is teljes rohammentesség áll fenn. Alkalmatlanságot kell megállapítani ismétlődő eszméletvesztés vagy homályállapot előfordulása esetén, vagy a biztonságos járművezetést akadályozó, a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből eredő bénulás, vagy a mozgásképesség-és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavara esetén. Agysérülést és agyműtétet követő 1 éven belül kontrollvizsgálat és szakorvosi vélemény szükséges. 7) Mentális rendellenességek: Az alkalmasság csak pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg az alábbi rendellenességek esetén: súlyos elmezavar, értelmi fogyatékosság, intellektushanyatlás fokozódó agyi károsodással, szervi eredetű szellemi hanyatlás (pl. Alzheimer-kór), a korral járó, súlyos viselkedési probléma, illetve személyiségzavar. Egyes gyógyult betegségek, illetve az átmeneti pszichózisok esetén egy/féléves tünetmentesség szükséges. 8) Alkoholfogyasztás: Alkalmatlanságot kell megállapítani alkoholfüggőség esetén. Addiktológus vagy pszichiáter szakorvosi vélemény szükséges, ha ebben korábban szenvedett. 9) Pszichotrop anyagok és gyógyszerek fogyasztása: Alkalmatlanságot okoz a rendszeresen, nem terápiás céllal történő pszichotrop anyag használata. Terápiás célból használt pszichotrop anyag, gyógyszer, illetve gyógyszer-kombináció esetén akkor, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a járművezetői képességre. 10) Vese-rendellenességek: Belgyógyász vagy nefrológus szakorvosi vélemény szükséges veseelégtelenségben szenvedő esetén.

    Egészségi alkalmasság vizsgálata:

    *Egészségi vizsgálatok fajtái: a közúti járművezető-jelölt előzetes, a járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkező személy időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatra köteles.

    *Egészségi alkalmassági vizsgálat célja: 1/ annak megállapítása, hogy nincs-e a vizsgált személynek olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetve érzékszervi fogyatékossága, amely őt a vezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi; 2/ azoknak a feltételeknek, illetve korlátozásoknak a meghatározása, amelyek mellett betegség, testi vagy érzékszervi fogyatékosság fennállása esetén is vezethet (pl. művégtaggal).

    *Egészségi vizsgálatra kötelezett személy kötelességei: a vizsgálatra első fokon jogosult orvosnál megjelenni; a vizsgálat elvégzésére alkalmas állapotban lenni; a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni; a szükséges orvosi vizsgálatnak magát alávetni; a két vizsgálat időpontja között a vizsgálatra jelentkezni, ha egészségi állapotában olyan állapotromlást észlel, amely alkalmatlanná teheti; a vizsgálat térítési díját megfizetni.

    *Egészségi alkalmassági csoportok (a közúti járművezetők 2 alkalmassági csoportba sorolva kötelesek egészségi vizsgálaton részt venni): 1. alkalmassági csoportba tartozók (ún. „úrvezető” autósok); 2. alkalmassági csoportba tartozók (ún. hivatásos járművezetők, akik foglalkozás alapján vagy szolgáltatás végzőként tartoznak ebbe a csoportba).

    *Egészségi vizsgálat végzésére jogosultak: az 1. alkalmassági csoportba tartozók esetén a vizsgált személy választott háziorvosa vagy lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti háziorvosa végzi. (Az utóbbi háziorvos a vizsgálat elvégzését követő 15 napon belül értesíti az alkalmassági véleménye tartalmáról a vizsgált személy választott háziorvosát, aki indokolt esetben kezdeményezheti az alkalmasság felülvizsgálatát.)

    *Egészségi vizsgálat eredménye: a vizsgálatot végző az eredményt háromféleképpen igazolhatja („alkalmas”; „alkalmas feltétellel, korlátozással”; „alkalmatlan”). Az orvosi vélemény elkészítésekor a vizsgált személyt tájékoztatni kell az olyan szervi elváltozásokról is, amely a vezetésre alkalmasságát ugyan nem befolyásolja, de a biztonságos vezetés érdekében azt feltétlenül ismernie kell. Az egészségi alkalmasság külön feltételeit akkor kell megállapítani, ha a közúti járművezető csak gyógyászati segédeszköz (pl. művégtag) vagy a szokásostól eltérő kezelőberendezés (pl. kézi üzemeltetésű gáz) használata esetén minősíthető egészségi szempontból alkalmasnak. Az egészségi alkalmassággal összefüggő korlátozást akkor kell megállapítani, ha a közúti járművezető fogyatékossága vagy a közúti jármű átalakítása miatt a biztonságos közlekedés érdekében sebességkorlátozást vagy más hasonló intézkedést kell megtenni.

    *Egészségi vizsgálattal kapcsolatos jogorvoslati lehetőség: Az orvosi megállapítás felülvéleményezését 15 napon belül írásban az első fokon eljárt szervnél lehet kérni, amely orvosi beutalót állít ki és azt megküldi a másodfokon vizsgáló bizottságnak; a felülvizsgálati véleményt a bizottság vezetője közli az érintett személlyel és az illetékes okmányirodával. Alkalmatlanság megállapítása esetén – a várható állapotjavulásra tekintettel – az első-vagy másodfokon vizsgálatot végző egészségügyi szerv megjelölheti az újabb vizsgálat időpontját. Ha ezt nem teszi, akkor az érintett személy soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kérhet.

    *Soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat: Az időszakostól eltérő időpontban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatra köteles az a járművezető, akinek: újabb alkalmassági vizsgálatára – aktuális egészségi állapotára tekintettel – az időszakos szerintinél rövidebb határidőt állapítottak meg; az egészségi alkalmasságát megállapító szerv – meghatározott szervek, személyek kezdeményezésére – erre felszólította; eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt; látásélésségében szemüveggel nem javítható rosszabbodás állott be; hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés következett be; súlyos hipoglikémia (vércukorszint leesése miatti ismétlődő rosszullét) fordult elő; a közlekedési jogsértése ügyében eljáró hatóság azt elrendelte, mivel a járművezető halállal, tömegszerencsétlenséggel járó balesetet okozott, illetve járművezetést hátrányosan befolyásoló egészségi állapotára vagy gyógyszer hatására hivatkozott, valamint betegségére, testi vagy szellemi, érzékszervi fogyatékosságára vonatkozóan a vezetési alkalmatlanságára utaló tény merült fel. A vizsgálatot kezdeményezők: 1) az eljáró hatóság; 2) bármely orvos, ha az általa kezelt – járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkező – személynél a vezetésre alkalmasságát kérdéssé tevő olyan betegséget, illetve állapotot észlel (pl. elmebetegséget vagy annak maradványállapotát, bármely eredetű tudatzavart, epilepsziás tüneteket, forgalomban való részvételt befolyásoló látás-vagy hallászavart, mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavarát, alkoholelvonó kezelést, kábítószer-függősséget); 3) a pályaalkalmasságot vizsgáló szerv; 4) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal; 5) a munkáltató, ha dolgozója munkaköre ellátásával kapcsolatban közúti járművet vezet, és olyan körülményt (pl. eszméletvesztést, egyensúlyérzés zavart) észlel nála, amely további egészségi alkalmasságát kétségessé teszi; valamint legalább 6 hónapig tartó keresőképtelenségét tapasztalja. A vizsgálatot az elsőfokú egészségi szerv (házi orvos, foglalkozás-egészségügyi orvos) végzi, és a vizsgálatot követően megállapításairól – jogszabályban meghatározott adattartalommal – véleményt készít. A véleményben meghatározza a következő időszakos vizsgálat időpontját. A vizsgált személyt tájékoztatni köteles az olyan szervi elváltozásról is, amely a vezetésre alkalmasságát nem befolyásolja ugyan, de a biztonságos vezetés érdekében azt feltétlenül ismernie kell. A vizsgálat eredményéről (az az véleményéről) a kezdeményező szervet írásban értesíti. Alkalmatlanság megállapítása esetén a járművezető lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes Okmányirodát is értesítenie kell. Amennyiben a járművezető alkalmasságát feltételekkel vagy korlátozásokkal állapítja meg, akkor azt a véleményre az előírt kód alkalmazásával jegyzi be. Az orvosi megállapítás felülvéleményezését írásban – a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül – az elsőfokon eljárt szervnél a vizsgált személy és az eljáró hatóság egyaránt kérheti, amely orvosi beutalót állít ki és azt megküldi a másodfokon vizsgáló bizottságnak. A felülvizsgálati véleményt a bizottság vezetője közli az érintett személlyel és az illetékes Okmányirodával. Alkalmatlanság megállapítása esetén a várható állapotjavulásra tekintettel megjelölheti az újabb vizsgálat időpontját (amennyiben ezt nem teszi, akkor az érintett személy soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kérhet).

    Ideiglenes vezetői engedély:

    *Az ideiglenes vezetői engedély a járművezetésre jogosító okmányok egyik fajtája, az állandó vezetői engedély és a nemzetközi vezetői engedély mellett. Kizárólag belföldön, a járművezetésre jogosult személy vezetési jogosultságának átmeneti igazolására szolgál.

    *Formai és tartalmi elemei: a kártyaformátumú engedélyhez hasonló, vízjeles, papíralapú, kétrészes okmány, melynek első részén felül „Magyar Köztársaság” és az „Ideiglenes vezetői engedély” felirat alatt „H” jelzés, alul pedig a sorszáma található, míg a másik részén az „Érvényességi kategóriák” felirat; kitöltése során tartalmaznia kell a jogosult családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, a kiállító hatóság megnevezését, a kiállítás helyét és keltét, az okmány érvényességének idejét, továbbá a jogosultság szerinti járműkategóriákat, illetve a vonatkozó korlátozásokat.

    *Kiadása történhet: 1) kérelemre: a vezetői engedély elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megrongálódása esetén; képzés és vizsgáztatása tekintetében a jártassági feltételhez kötött kategória megszerzéséhez a vezetői engedély kiállításáig; járműkategóriától (alkategóriától, kombinált kategóriától) vagy járműfajtától legfeljebb 6 hónapra eltiltás esetén); 2) hivatalból: amennyiben a vezetői engedély cseréje gyártási hiba, elírás miatt szükséges.

    *Érvényességi ideje: a kiállításától számított 60 nap; valamint eltiltás esetén annak időtartama, de maximum 6 hónap. Díja: 2.300.-Ft (csekk). *Az ideiglenes vezetői engedély kiállítása az Okmányirodában történik a nyilvántartásban szereplő adatok, az egészségi minősítések, illetve a korlátozások figyelembevételével. Amennyiben az adatok a nyilvántartásból nem állapíthatóak meg, továbbá ha – külön jogszabályban meghatározott esetekben – az egészségi alkalmasság, illetve a pályaalkalmasság igazolása szükséges, akkor az adatokat az ügyfélnek kell igazolnia.

    Ittas gépjárművezető ellenőrzése:

    *Az intézkedő rendőr a közúti közlekedés ellenőrzése során jogosult a gépjárművezetőt megállítani és ittasságának gyanúja esetén már az intézkedés helyszínén légzésminta adására kötelezni. Az ittasság gyanúját annak érzékelhető külső jegyei (klinikai tünetek) alapozzák meg: alkoholos lehelet, bizonytalan vezetés vagy járás, akadozó vagy zavaros beszéd, hangoskodás, stb. A vizsgálat megkezdése előtt a rendőr az intézkedés alá vont személyt nyilatkozatja a szeszesital-fogyasztásról (mikor, mit és mennyit ivott), a mintavételt akadályozó esetleges betegségre (pl. asztma), illetve gyógyszer vagy kábító hatású szer szedésére vonatkozóan. Akadályt jelentő betegségre vagy kábító hatású szerre, illetve gyógyszerre hivatkozás esetén a légzésmintavétel helyett az intézkedés alá vont személyt a területileg illetékes egészségügyi intézetben kell előállítani, ahol a vizsgálathoz szükséges vérvételt, vizeletvételt, egyéb mintavételt elvégzik. Így kell eljárni akkor is, ha az intézkedés alá vont személy az ellenőrzőeszköz megfújására alkalmatlan állapotban van, illetve ha a légzésmintavételt megtagadja vagy annak eredményét vitatja és véralkohol-vizsgálatot kér. Amennyiben a légzésmintavételnek nincs akadálya, akkor a helyszíni vizsgálathoz az ún. kézi eszközöket (elektromos légalkoholteszterek, hagyományos alkoholszonda) használja a rendőrség. Ezek gyors kontrollt tesznek lehetővé, bár az elfogyasztott szeszes ital mennyiségéről csak tájékoztató jellegű felvilágosítást nyújtanak, azonban az elkövető beismerő nyilatkozatával bizonyító erejűvé válnak. A rendőrnek a gépjárművezetőt alkoholos befolyásoltságának gyanúja esetén a hitelesített készülékkel történő ellenőrzés legközelebbi helyére kell előállítania. A gyanút megalapozza az alkoholszonda befolyásoltságra utaló elszíneződése, illetve a műszer 0,5 mg/l-t meghaladó mérési eredménye. A teljes bizonyító erejű, hitelesített légalkoholmérő készülékek a rendőrségi objektumokban vannak telepítve; a készülékek a kilélegzett levegő alkoholtartalma alapján szolgáltatnak mérési eredményeket. A 0,41-0,5 mg/l alkoholtartalomra utaló mérési eredmény esetén az alkoholos befolyásoltság megítélése érdekében indokolt lehet a vérvétel, illetve a szakértő bevonása; ugyanakkor a 0,5 mg/l alkoholérték feletti eredmény már önmagában is egyértelműen bizonyítja a befolyásoltságot. Az ellenőrzésről, illetve a mérés eredményéről a rendőr jegyzőkönyvet állít ki. A tetten ért, ittas vagy bódult állapotú járművezetőnek a forgalomban való további részvételét is meg kell akadályoznia a rendőrségnek, melynek elsődleges eszköze az ellenőrzött személy vezetői engedélyének – átvételi elismervény ellenében történő – helyszíni elvétele.

    *A helyszíni vizsgálat pozitív – a szeszesital-fogyasztást igazoló és a nyilatkozattal egybehangzó – eredménye az „ittas vezetés” szabálysértésének elkövetését megalapozza. Amennyiben a hitelesített készülék mérési eredménye, illetve az orvos-szakértői vélemény alapján a szeszesitaltól befolyásoltság vagy a bódult állapot gyanúja nyer bizonyítást akkor a „járművezetés ittas vagy bódult állapotban” bűncselekmény miatt, vagy a befolyásoltságot el nem érő ittasság kimutatása esetén az „ittas vezetés” szabálysértése miatt kell a rendőrségnek feljelentést tennie a gépjárművezető ellen, és azt az eljárás lefolytatására illetékes rendőrhatóságnak kell megküldenie.

    Kezdő gépjárművezető:

    *1998. január 1-jétől a kezdő vezető minősítést a közlekedés biztonságának növelése, illetve a közlekedésben még tapasztalatlan járművezetők helyes közlekedési kultúrája érdekében vezette be a jogalkotó.

    *A nemzetközi kategóriákra (pl. a „B”-re) szerzett vezetési jogosultság első alkalommal történő megszerzésének napjától számított 2 évig – életkortól függetlenül – a vezetői engedély „kezdő vezetői engedély”-nek minősül; ez irányadó a 2 évnél nem régebben megszerzett külföldi vezetői engedély honosítására is. Korlátozások vannak a „B” kategóriába tartózó járművek esetében: 18. életév betöltéséig vezetésre csak belföldön jogosít, illetve pótkocsi nem vontatható. A korlátozások megszegése szabálysértésnek minősülnek.

    *A 2 éves időtartam a vezetői okmányban külön jelölésre nem kerül, hanem azt az adott járműkategóriánál bejegyzett vizsga időpontjától kell számítani. A 2 éves időtartamon belül fokozottan figyelik a járművezető közlekedési magatartását: ezért az általa elkövetett közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen kiszabott járművezetéstől (járműfajtától vagy kategóriától) eltiltás leteltét követően a „kezdő vezetői engedély” minősítés újrakezdődik (azaz meghosszabbodik). Ez a vezetői engedélyben a hátoldalon – a 12. sorszám alatti oszlopban, a 181 számú kóddal, valamint az engedély-nyilvántartásban kerül jelölésre, illetve rögzítésre, ezért a vezetői okmányt cserélni kell.

    *Járművezetésre jogosító okmányt az kaphat, aki a külön jogszabályban meghatározott egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak, valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel. Ezen előírt feltételek teljesülése mellett is csak olyan kérelmezőnek lehet kiadni a vezetői okmányt, akinek a szokásos tartózkodási helye Magyarországon van, illetve nem magyar állampolgár esetén a vezetői engedély kiadását megelőző 6 hónapban Magyarországon tartózkodott. (A magyarországi tartózkodást igazoló adatokat a közlekedési igazgatási hatóság szerzi be a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából. A személyi adat-és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár esetében az ügyfélnek kell bemutatni az idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási jogot igazoló okmányt.)

    *A vezetői engedély első alkalommal történő kiváltásához az alábbi okmányok bemutatása, illetve csatolása szükséges: érvényes személyazonosításra alkalmas okmány (vagy régi, könyv formátumú személyazonosító igazolvány; vagy új, kártyaformátumú személyazonosító igazolvány; vagy útlevél); lakcímkártya; külföldi állampolgár esetében a magyarországi tartózkodás jogszerűségét – a „szokásos tartózkodási helyet” – igazoló okmány; harmadik ország állampolgára esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott tartózkodási jogot igazoló okmány (harmadik ország állampolgára: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartózó személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó EGT-állam állampolgár – harmadik ország állampolgárságával rendelkező – családtagja); az egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi vélemény; a pályaalkalmassági minősítésről szóló határozat, igazolás (ez nem minden esetben szükséges); a vezetői engedély kiállításának megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolás (csekk).

    *Az eljárás során az ügyfélről a közlekedési igazgatási hatóságnál fényképfelvétel készül, a hatóság a csatolt okmányok alapján dönt a vezetői engedély kiadásáról és a számítógépes program segítségével készíti el az adatlapot a járművezetésre jogosító okmány kérelemhez. A vezetői engedély központi előállítási okmány. Az okmányirodai ügyintéző a vezetői okmány kiállítását a járművezető kérelme alapján az adat-felvételezést követően informatikai úton kezdeményezi. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a gyártás kezdeményezését követően készíti el a megszemélyesített vezetői engedélyt, amit posta útján vagy az okmányirodán keresztül juttat el az ügyfél részére.

    Közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlanság:

    *A vezetői engedély kiadásának egyik feltétele a kérelmező közlekedésbiztonsági alkalmasságának vizsgálata, amely – a jogszabályban meghatározott nyilvántartásokban történő ellenőrzés alapján – az okmány kiadására jogosult okmányiroda feladata.

    *A vizsgálat alapján alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt: 1/ aki járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll (a bíróság vagy a szabálysértési hatóság jogerős döntése alapján, a meghatározott kategóriától vagy járműfajtától eltiltás esetét kivéve) – a határozatban meghatározott ideig, vagy az abban előírt feltétel, illetve szükség szerint az utánképzési kötelezettség teljesítéséig; 2/ akinek vezetési jogosultsága szünetelését az okmányiroda – a jogszabályban meghatározott esetekben, pl. súlyos közlekedési jogsértés miatt az engedélyt a rendőr a helyszínen elvette – jogerős határozatával megállapította – annak időtartamára; 3/ akinek kényszergyógyítását vagy kényszergyógykezelését a bíróság elrendelte – annak időtartamára; 4/ akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett; 5/ akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az okmányiroda ideiglenesen visszavonta – a vezetői engedély leadása napjától számított 6 hónapig, de ennek elteltekor is az utánképzés elvégzését tanúsító igazolás bemutatásáig; 6/ aki az egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján alkalmatlan minősítést kapott – az alkalmasság igazolásáig. Ezeknek a megállapítása az adott ok fennálltáig, illetve az ott jelzett időpontig kizárja a vezetői engedély kiadását, illetve visszaadását. A jogszabály szerinti kategorikus rendelkezésről van szó, ezért egyéni mérlegelésre nincs lehetőség, az okmányiroda a közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan személy kérelmét hivatalból köteles elutasítani.

    Közúti közlekedési előéleti pontrendszer:

    *2001. január 1-jén vezették be hazánkban a közúti közlekedési előéleti pontrendszert a közlekedés biztonságának javítása, a járművezetők közlekedési kultúrájának javítása, illetve a járművezetésre alkalmatlan személyek kiszűrése érdekében; bevezetése óta többször módosításon ment keresztül a pontrendszer. A szabályozás célja, hogy a közlekedési szabályszegések rendszeres elkövetőit közlekedési magatartásuk megváltoztatására ösztönözze, és ezért egyetlen szabályszegés megvalósítása nem eredményezheti a vezetői engedély pontrendszer alapján történő visszavonását, valamint járművezetéstől eltiltás esetén nem lehet pontot adni, és ha utánképzést is von maga után, akkor az addig szerzett pontokat törölni kell. *A rendszer pontgyűjtő (18 pontos felső határral), ezért a nyilvántartásba bekerülő járművezetőt „0” ponttal rendelkezőnek kell tekinteni.

    *A pontrendszer a járművezető magatartásától függően szabályozza a vezetői engedély érvényességét egy objektív, előrelátható figyelmeztetési szisztéma alkalmazásával: a vezetői engedély visszavonása helyett – annak megelőzéseként – a szabályszegő járművezető az adott jogsértés súlyához, gyakoriságához igazodó számú pontokat kap, amelynek következtében a felső ponthatár elérése esetén elkerülhetetlenül bekövetkezik a vezetői okmány visszavonása.

    *Meghatározott szabályszegések – a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekmények és a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértések – esetén kell alkalmazni. A jogszabályban meghatározott számú (1-11) pontok automatikusan, a törvény erejénél fogva kapcsolódnak az adott jogsértést elbíráló döntéshez.

    *A nyilvántartásba vétel alapja lehet: 1/ a bíróság (meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt), a szabálysértési hatóság (meghatározott szabálysértések elkövetése miatt), a fegyelmi hatóság (katonának minősülő személy szolgálattal összefüggésben elkövetett meghatározott szabálysértése miatt) jogerős elmarasztaló határozata, a legenyhébb marasztaló döntéseik – megrovás, figyelmeztetés, feddés – alkalmazásának kivételével; 2/ a helyszíni bírságolásra jogosult hatóság által egyes közlekedési szabálysértések elkövetése miatt kiszabott helyszíni bírság, feltéve, hogy az elkövető annak kiszabását a jogkövetkezményekről – többek között az ahhoz kapcsolódó büntetőpontról – szóló tájékoztatás után tudomásul vette. Ezen hatóságok a cselekményhez kapcsolódó büntetőpontról is tájékoztatják az elkövetőt, illetve a döntésük jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül pedig értesítik a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát, mely a pontrendszert a vezetői engedély nyilvántartás részeként vezeti. A bíróság által elbírált cselekményhez rendelt pontok számáról – a megküldött határozat alapján – a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal írásban értesíti az érintettet.

    *2008. január 1-jétől a nyilvántartásba vett pontszámot az annak alapját képező határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb 3 évig (korábban 2 évig) lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni. *Nem állapítható meg pont olyan szabályszegés elkövetése esetén, amely miatt a bíróság vagy a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást, meghatározott járműkategória (alkategória, kombinált kategória) vezetéstől való eltiltást alkalmazott.

    *A járművezetőnek az eltiltás jogerőre emelkedésének időpontjáig nyilvántartásba vett pontjait törölni kell, ha a vezetői engedély visszaadására utánképzést követően kerülhet sor.

    *A nyilvántartó szerv értesíti a járművezetőt, ha előéleti pontrendszer-nyilvántartásban szereplő előéleti pontjainak száma elérte a 13-at vagy azt meghaladja, és tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték következményeire.

    *A járművezető a nyilvántartott pontjainak számát a közlekedési hatóságnál önkéntes utánképzésen való részvétellel csökkentheti. Az önkéntes utánképzés elvégzését tanúsító igazolást az illetékes Okmányirodánál kell az ügyfélnek bemutatnia. Az igazolás bemutatásakor nyilvántartott előéleti pontok száma az alábbiak szerint csökkenthető: 13 pontig 9 ponttal, 14-17 pont között 6 ponttal. A bemutatott igazolást követően a nyilvántartó szerv határozattal értesíti a járművezetőt az utánképzés alapján történt pontcsökkentés mértékéről és a fennmaradó pontok számáról. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (továbbiakban: Kpt.) 9. § (2) bekezdése értelmében a nyilvántartott pontok száma az önkéntes utánképzésen való részvétel igazolásától számított 1 éven belül ismételt önkéntes utánképzéssel nem csökkenthető!

    *Az ügyfélnek jogszabályszerűen lehetősége van adatot kérni a közúti közlekedési előéleti pontjainak számáról, ugyanis a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 11. § (1) bekezdés a) pontja alapján a járművezető a saját adataira vonatkozóan írásban benyújtott kérelmére a közúti közlekedési előéleti pontrendszer-nyilvántartás adatai alapján az előéleti pontadatairól írásban tájékoztatást kaphat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Közlekedési Igazgatási és Nyilévántartási Főosztály Közlekedési Nyilvántartó Osztályától (1106 Budapest, Tárna utca 1-3., 1475 Budapest, Pf. 367.). Az ügyféli kérelemnek tartalmaznia kell a járművezető azonosításához szükséges személyazonosító adatokat (születési hely és év, hónap, nap, illetve anyja név), illetve a lakcímet (tartózkodási helyet, levelezési címet). Amennyiben a járművezető a tárgyévben erre irányuló kérelemmel még nem élt, akkor az Avtv. 12. §-a értelmében igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie. A további kérelmekre történő adatszolgáltatás – a Kpt. 11. § (5) bekezdése, illetve a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 27. §-a alapján – már díjköteles (1.250.-Ft).

    *A 18 pont elérése, illetve meghaladása esetén a vezetői engedély ideiglenes visszavonásáról: Amennyiben a járművezető nyilvántartott pontjainak száma eérte vagy meghaladta a 18-at, akkor a vezetői engedélyét a nyilvántartó szerv értesítése alapján az okmányiroda határozatával visszavonja, majd a határozat jogerőre emelkedésekor nyilvántartott pontokat törli. A 6 hónapra történő ideiglenes visszavonás kezdő napja a vezetői engedély leadásának napja. A vezetői engedély visszavonás elrendelésének, illetve a vezetési jogosultság szüneteltetésének ténye a közúti közlekedési nyilvántartás engedély nyilvántartásába bejegyzésre kerül. Fontos tudni, hogy a közlekedési igazgatási hatóságnak nincs törvényes lehetősége a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat méltányossági eljárásban történő módosítására vagy visszavonására. A vezetői engedély a 6 hónapos ideiglenes visszavonás lejártát követően csak abban az esetben adható vissza a járművezető részére, ha igazolja, hogy a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt és az erről szóló igazolást az illetékes Okmányirodánál bemutatta, továbbá a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak.

    *A nyilvántartó szerv – a Kpt. 10. § a) pontja alapján – a pontrendszer adatait a nyilvántartásba vételtől számított 3 évig kezeli.

    Közúti közlekedési előéleti pontok csökkenthetősége:

    *A különböző közlekedési jogsértésekhez társuló büntetőpontokat az alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság – elismervény átvétele alapján történő – tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb 3 évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.

    *A közúti közlekedési előéleti pontokat nyilvántartó szervként a Központi Hivatal értesíti a járművezetőt, ha pontjainak száma elérte a 13-at, és tájékoztatja a pontok csökkenését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték (18) elérésének következményeire. A pontrendszer lehetőséget biztosít a szerzett pontok számának a gépjárművezető elhatározásából történő csökkentésére, amennyiben az utánképzésen önként részt vesz. Az önkéntes utánképzés eredményeként csökkenthető pontszámoknál a jogszabály különbséget tesz aszerint, hogy arra hány pontnál került sor – ezzel is ösztönözve a gépjárművezetőt, hogy minél előbb kiküszöbölje a jogszerűtlen magatartását. Az önkéntes utánképzés alapján – annak teljesítésének igazolásakor – a nyilvántartott pontok száma a következők szerint csökken: 13 pontig 9 ponttal, valamint 14-17 pont között 6 ponttal. Erről egyébként a Központi Hivatal értesíti a járművezetőt, és egyben tájékoztatja a fennmaradó pontok számáról. Az önkéntes utánképzésen történő részvétel igazolásától számított 1 éven belül újabb önkéntes utánképzéssel a pontok száma tovább nem csökkenthető.

    Nemzetközi vezetői engedély:

    *Vezetői engedély területi hatálya: A magyar vezetői engedély érvényessége a Magyar Köztársaság területén – belföldön – nem lehet kétséges. A külföldön történő közlekedésről információt az engedély nem tartalmaz, de nemzetközi szerződésekből vagy viszonosság alapján következtethetünk erre is; ezek értelmében a magyar vezetői engedély az Európai Unió valamennyi tagállamában, valamint a Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményben részes tagállamokban is jogosít vezetésre, továbbá bilaterális egyezmény alapján Japánban és a Koreai Köztársaságban is. Az EU tagállamainak – a Bécsi Egyezményhez csatlakozásuktól függetlenül, az Egyezményt kiegészítő európai Megállapodás értelmében – az érvényes magyar vezetői engedélyt el kell fogadniuk! Tehát: a vezetői engedély külföldön vezetési jogosultság igazolására alkalmas azokban az országokban, ahol a magyar vezetői engedélyt elismerik, valamint belföldön személyazonosság igazolására is alkalmas.

    *Nemzetközi vezetői engedély szükségessége: Olyan külföldi – az előbbiekben felsoroltakon kívüli – államban történő gépjárművezetéshez (tehát ahol nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az érvényes magyar vezetői engedély önmagában nem érvényes) nemzetközi vezetői engedéllyel kell rendelkezni. Azonban azon államokban sem hátrányos, ahol nem kötelező (pl. autóbérlésnél a cégek ezt megkövetelik, ezért érdemes erről előzetesen tájékozódni).

    *EU tagállamai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

    *Bécsi Egyezmény tagállamai: Ausztria, Bahama-szigetek, Bahrein, Beloruszia, Belgium, Brazília, Bulgária, Csehország, Dél-Afrikai Köztársaság, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság és Észak-Írország, Elefántcsontpart, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Fülöp-szigetek, Görögország, Grúzia, Guayana, Hollandia, Horvátország, Iráni Iszlám Köztársaság, Izrael, Jugoszlávia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Közép-Afrikai Köztársaság, Kuba, Kuvait, Lengyelország, Lettország, Libéria, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Macedónia, Marokkó, Moldova, Monaco, Mongólia, Montenegró, Niger, Norvégia, Németország, Olaszország, Orosz Föderáció, Pakisztán, Peru, Portugália, Románia, San Marino, Svájc, Seychelle-szigetek, Spanyolország, Svédország, Szenegál, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tadzsikisztán, Tunézia, Türkmenisztán, Ukrajna, Uruguay, Üzbegisztán, Zaire és Zimbabwe.

    *Nemzetközi vezetői engedély kiadása: Az erre vonatkozó kérelmet az Okmányirodánál – személyesen vagy meghatalmazott útján – kell benyújtani. Kiállításához az érvényes magyar vezetői engedélyt, a személyazonosításra alkalmas érvényes okmányt (vagy a régi, könyv formátumú személyazonosító igazolványt; vagy az új, kártya formátumú személyazonosító igazolványt; vagy új, kártyaformátumú vezetői engedélyt; vagy útlevelet; nem magyar állampolgár esetében a tartózkodásra jogosító regisztrációs igazolást vagy az idegenrendészeti hatóság által kiadott tartózkodási jogot igazoló okmányt), 2 darab szabvány, színes, egy évnél nem régebbi igazolványképet (melyek közül egy darab az okmányon, illetve egy darab az okmányirodai adatlapon kerül felhasználásra) és 2.300.-Ft összegű hatósági díj megfizetésének igazolását (csekk) kell bemutatni, illetve csatolni. A „B” kategóriára érvényes nemzetközi vezetői engedély kiállítása csak 18. életévét betöltött gépjárművezető részére lehet, az érvényes vezetői engedély adatai alapján (legfeljebb a nemzetközi vezetői engedély kiállításának napjától számított 3 évig érvényes, feltéve, hogy a vezetői engedélyben feltüntetett egészségi érvényességi idő annál nem rövidebb). Az engedélyt a jogosult az okmányirodai eljárás során kézhez kapja, az okmányt a fénykép alatt saját kezű aláírásával is el kell látnia.

    *A nemzetközi vezetői engedély a nemzeti kategóriára („K”, „T”, „M”, „TR”, „V”) nem érvényesíthető.

    *A nemzetközi vezetői engedély csak a magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes (vagyis azt nem pótolja).

    *Érdemes a külföldre utazást megelőzően az adott országban történő vezetési jogosultság igazolásának módjáról, a járművezetés feltételeiről, illetve szabályairól tájékozódni a külföldi ország magyarországi külképviseleténél.

    Utánképzésre kötelezés:

    * Az utánképzés alapját a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény adja. 1992-től támogatja az utánképzés jogintézménye a járművezetők közlekedési képzettségének, kultúrájának és magatartásának javítását, illetve az alkalmatlan személyek kiszűrését. Az utánképzés célja a közúti közlekedésben tanúsított magatartási zavarok, szabályismeret hiányának vagy a szabályok hibás gyakorlati alkalmazásának megszüntetése, korrigálása. Az utánképzéseket a közlekedési hatóság területi szervei tartják. Az utánképzésre a járművezető meghatározott esetekben – a törvény erejénél fogva – köteles. A kötelezett a kötelezést tartalmazó hatósági értesítéssel, vagy az önkéntes utánképzést teljesíteni szándékozó személy bármelyik utánképző szervnél jelentkezhet, ahol először feltáró foglalkozáson kell részt vennie. A kötelezett vezetői engedélye csak az utánképzés teljesítésének igazolását követően adható vissza.

    *Az utánképzés feltárással indul, melynek alapján a szakemberek megállapítják, hogy a járművezető vezetési felkészültségében milyen hiányosságok vannak, ennek eredménye és az elkövetett cselekmény jellege együttesen határozza meg az utánképzés végleges tartalmát. A feltáró foglalkozás menete: elméleti közlekedési ismeretek ellenőrzése feladatlap kitöltésével (50 perc), vezetési próba a közlekedési képzettség, kultúra és magatartás hiányosságainak és hibáinak megállapítása érdekében (50 perc); pszichológiai feltárás, azaz információszerzés a személyiségtulajdonságokról. A feltárócsoport – amely minimum három tagú – értékeli és elemzi a feltárás eredményeit, és ettől függően jelöli ki a rendelkezésre álló hét program közül azt, amelyik a kötelezett hiányosságai megszüntetésére a legmegfelelőbb.

    *Az utánképzés programjai: Elméleti jellegűek: meghatározott óraszámú (6-25 óra) és létszámú (1-15 fős) csoportos foglakozás keretében törekszenek a képzettségi hiányosságokat pótolni, illetve a hibás magatartásokat korrigálni – különös tekintettel az ittes vezetőkre. Gyakorlati jellegűek: az adott járműkategóriának megfelelő vezetési készségek, jártasságok és képzettség terén mutatkozó hiányosságok megszüntetése érdekében történő hét órás egyéni foglalkozás. A program vizsgával zárul: az elméleti jellegű programok a közlekedési jogszabályok és a járművezetés elmélete tárgykörben készült feladatlapok kitöltésével (50 perc), a gyakorlati program pedig a megfelelő járműkategória járművezetési vizsgájának követelményei szerinti vezetési vizsgával (sikertelen vizsga esetén az utánképzett pótvizsgát tehet).

    *Az utánképzés teljesítéséről az igazolást a közlekedési hatóság adja ki. Nem adható igazolás annak, aki valamely foglalkozáson nem vett részt vagy azon járművezetésre alkalmatlan állapotban jelent meg. Az érintett járművezető a vezetői engedélyt az illetékes Okmányirodában kaphatja vissza az igazolás bemutatását követően, feltéve, hogy az egészségügyi szempontból még érvényes (amennyiben nem, akkor az egészségi alkalmasság igazolása mellett az okmány cseréjéről kell gondoskodni).

    *Utánképzésre köteles a járművezető: 1/ akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra (max. 12 hónapig) a járművezetéstől jogerősen eltiltott; 2/ akit a bíróság közlekedési bűncselekmény miatt a járművezetéstől jogerősen eltiltott (1-10 év); 3/ akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az okmányiroda 6 hónapra visszavonta.

    *Nem kell utánképzésen részt vennie annak a járművezetéstől eltiltottnak, akinek az eltiltása csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár.

    *Az okmányiroda az utánképzési kötelezettségről a vezetői engedélyt visszavonó, a vezetési jogosultság szüneteléséről rendelkező határozatban tájékoztatja a járművezetőt; az utánképzés sikeres elvégzése a vezetői engedély visszaadásának feltétele. (A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.)

    Vezetésre alkalmas állapot:

    *A közúti közlekedésben a jártasság hiánya, illetve az aktuálisan vezetésre alkalmatlan állapot nagy veszélyt jelent a közlekedés résztvevőinek biztonságára.

    *A járművezető köteles a vezetői engedélyt vezetés közben magánál tartani. A jármű üzembentartója (vezető) a jármű vezetését nem engedheti meg, illetve nem engedheti át olyan személynek, aki a járművezetés személyi feltételeinek nem felel meg. A járművezetés személyi feltételei szerint járművet az a személy vezethet, aki: a jármű vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik; a jármű vezetésétől nincs eltiltva; a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van; a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll; szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Biztonságos vezetésre alkalmas állapotban lévőnek az a személy tekinthető, aki nem áll a vezetési képességre hátrányosan ható szer (pl. gyógyszer, kábítószer) befolyása alatt és szervezetében nincs szeszesital fogyasztásából származó alkohol, továbbá nem áll fenn nála más olyan ok sem, amely a vezetési képességében akadályozná (pl. gipszelt végtag). A szeszesitaltól befolyásoltság alatt olyan állapotot jelent, amelynél a véralkohol-koncentráció foka, illetve a klinikai tünetek együttes értékelése alapján megállapítható, hogy a szeszesital fogyasztása következtében a járművezető már nem képes a biztonságos vezetésre. A 0,8 ezrelékes véralkohol-érték felett az emberi cselekvőképesség korlátozottsága törvényszerűen jelentkezik; de már 0,5 ezreléktől igen enyhe fokú alkoholos befolyásoltság állapítható meg. Szeszesitaltól befolyásolt állapotúnak kell tekinteni a járművezetőt, ha egyéb körülmények – klinikai tünetek – és a közlekedésben tanúsított magatartása is erre utal. Büntetőjogi szempontból az ittas vagy bódult állapot megítélése orvos-szakértői kérdés.

    *A járművezetők vezetésre alkalmas állapotának ellenőrzésére kizárólag a rendőrség rendelkezik – a „zéró tolerancia” jegyében – törvényi felhatalmazással. A közúti közlekedés ellenőrzése során az egyik kiemelten fontos feladat a vezetésre alkalmatlan állapotú járművezetők kiszűrése, akik a közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztetik.

    Vezetői engedély fajtái:

    *Állandó (kártyaformátumú), ideiglenes és nemzetközi vezetői engedély. Az állandó vezetői engedélynek a mai napig még több fajtája van használatban, de a legújabb a – 2001. január 1. napjától bevezetett, rózsaszínű, kétoldalas – kártyaformátumú vezetői engedély.

    Vezetői engedély helyszínen történő elvétele:

    *Rendészeti – közvetlen veszélyelhárító helyszíni – intézkedésként a vezetői engedélyt azonnal el kell venni azokban az esetekben, amikor a járművezető közúti forgalomban való további részvétele közvetlen baleseti veszélyt jelent; erre a helyszínen intézkedő ellenőrző hatósági személy jogosult.

    A vezetői engedély elvételére alapul szolgáló okot a rendőr vagy maga észleli az adott cselekmény kapcsán, vagy az intézkedés során a vezetői engedély nyilvántartásban történő ellenőrzés útján jut a tudomására.

    A vezetői engedély helyszíni elvételének esetei: a járművezető ittas; a járművezető bódult állapotban van (kábítószer vagy gyógyszer hatása alatt áll); a járművezető közúti veszélyeztetés bűncselekményének elkövetésével gyanúsítható; a járművezető közlekedési baleset során más(ok)nak súlyos – 8 napon túl gyógyuló – testi sérülést meghaladó károsodást okozott (maradandó fogyatékosságot, halált); a járművezető járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll; a járművezető vezetési jogosultsága szünetel a közlekedési igazgatási hatóság jogerős határozata alapján (pl. közlekedésbiztonsági, egészségi alkalmatlanság miatt); gyanú van arra, hogy a vezetői engedély hamis, meghamisították, vagy azzal más módon visszaéltek (körözés alatt áll; adatai nem egyeznek a nyilvántartásban szereplőkkel; illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetők; anyaga, kivitele a valóditól eltér).

    A ellenőrző hatóság a helyszínen átvételi elismervény ellenében elvett vezetői engedélyt az elvétel okának megjelölésével együtt 5 napon belül a vezetői engedély jogosítottjának lakóhelye (tartózkodási helye), ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes Okmányirodának küldi meg további intézkedés céljából.

    *A jogsértés miatt eljáró hatóság a helyszíni elvétel szabályait alkalmazza, ha az eljárás megindítását követően észleli a vezetési jogosultság szüneteltetésének feltételeit; ebben az esetben kötelezi az ügyfelet a vezetői engedélyének az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül az Okmányirodánál történő leadására.

    *A vezetői engedély visszavonásáról, bevonásáról és a vezetési jogosultság szüneteléséről az Okmányiroda határozatban rendelkezik, és azzal egyidejűleg a döntését a vezetői engedély nyilvántartásba bejegyzi. A helyszínen vagy az eljáró hatóság által elvett vezetői engedélyt kizárólag az Okmányiroda adhatja vissza – a visszaadás feltételeinek ellenőrzését követően.

    Vezetői engedély jogosít:

    *A kártyaformátumú vezetői engedély – időbeli hatálya vonatkozásában – 2 féle érvényességi időt is tartalmaz, melyek az egyes funkcióihoz kapcsolódnak. Így a kártyaformátumú vezetői engedély két alapvető funkciót is betölt: 1) vezetési jogosultságot igazol (a megjelölt járművekre, a meghatározott időpontig); 2) személyazonosságot igazol (az okmány teljes érvényességi ideje alatt).

    *Vezetési jogosultság igazolása:

    Ez a vezetői engedély elsődleges funkciója. (A vezetői engedély 9. sorszámnál feltüntetett betűjelből, illetve folytatásaként a hátoldalon a 9. sorszám oszlopában szereplő nemzetközi betű-és képjelek, illetve a nemzeti kategóriákat jelző betűjelek mellett, a 10. oszlopban bejegyzett időpontokból – az adott kategóriába tartozó jármű vezetésére jogosító vizsga időpontjával megegyező – állapítható meg, hogy milyen járművek vezetésére jogosít. E jogosultságok érvényességi idejét a 11. sorszám alatti oszlopba bejegyzett időpontok jelzik, általában az egészségügyi szerv által megállapított egészségi alkalmassággal megegyezően.) Egyes járművek bármely nemzetközi kategóriában, mások a „B” kategóriában megszerzett vizsga alapján – egészségügyi érvényesítés nélkül, vagyis az okmány teljes érvényességi idejével megegyező időpontig – vezethetők. Ügyféli kérelemre az érvényességi idő a kategória érvényességéhez igazítható.

    *Személyazonosság igazolása:

    A kártyaformátumú vezetői engedély a személyazonosító igazolvánnyal és az útlevéllel egyenértékűen személyazonosság igazolására is szolgál! (Tehát olyan fényképes okmánynak minősül, mely hitelt érdemlően bizonyítja a polgár természetes személyazonosító adatait akkor is, ha vezetésre már nem jogosít.) A vezetői engedély fényképes oldalán feltüntetett érvényességi időig – azaz a kiállítástól számított 10 évig, illetve a 70. életévüket betöltött személyek esetében határidő nélkül – alkalmas, feltéve, hogy tulajdonosa nem kívánja a vezetési jogosultságát meghosszabbítani (ebben az esetben az érvényességi időre tekintet nélkül a vezetői engedélyt le kell cserélni). Az állampolgárnak lehetősége van kérni a közlekedési igazgatási hatóságnál a lejárat hónapjának és napjának a születési idejének hónapjával és napjával megegyezően történő megállapítását (de ezzel az egészségügyi alkalmasság időpontját nem lehet meghosszabbítani).

    *Célszerű azonban a vezetői engedélyen kívül más személyazonosság igazolására alkalmas okmánnyal (személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel) rendelkezni, mivel egyes esetekben – például rendőrségi intézkedés következtében – a megfelelő személyazonosítás hiányában a hivatalos ügyek intézhetetlenné válhatnak. Érdemes tudni, hogy az okmányirodai eljáráskor lehetőség van az érvényességi időnek a kategória érvényességéhez való igazításához, ebben az esetben a vezetői okmány érvényessége (személyazonosításra való alkalmasságának ideje) egybe esik a kategóriák (az összes kategória – T, M, K is –, amihez nem kell egészségügyi érvényesség) érvényességével – így minden érvényességi dátum azonos lesz.

    Vezetői engedély kiadására irányuló eljárás:

    *Közúti jármű vezetésére engedélyt az kaphat, aki a jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, az előírt iskolai végzettséggel rendelkezik, egészségi és közbiztonsági szempontból a vezetésre alkalmas és eredményes képesítővizsgát tett. Azonos fajtájú járművezetésre jogosító okmányból az engedély jogosítottja egyidejűleg csak egy érvényes okmánnyal rendelkezhet.

    *A vezetői engedély csak személyesen kérelmezhető az okmányirodánál, mivel kiadásához a személy arcképmását és saját kezű aláírását elektronikusan kell rögzíteni, és ennek személyazonosítási és technikai feltételei csak a helyszínen biztosítottak. A kérelmezőnek az ügyintézéskor az alábbiakat kell bemutatnia: a személyazonosításra alkalmas okmányát, a lakcímkártyáját, a sikeres vizsga tényét tanúsító – a közlekedési hatóság által kiállított – vizsgaigazolást, illet


    Közösségi funkciók