3 °C

 
 
Szent István iránytűt adott a kezünkbe

A Szent Bertalan-templomban kezdődött, majd a Fő téri szabadtéri színpadon folytatódott a Szent István-napi városi ünnepség Gyöngyösön. Az új kenyér megáldását követően egész napos programsorozattal és tűzijátékkal várják az ünneplőket.

Ünnepeljünk együtt augusztus 20-án!

Egész napos programsorozattal, koncertekkel, tűzijátékkal várja az ünneplőket Gyöngyös önkormányzata augusztus 20-án a Fő téren.

Permeteznek

A gesztenye- és platánfák permetezését végzik Gyöngyösön augusztus 16-a és 18-a között.

Szúnyogot irtanak

Szúnyoggyérítést végeznek 2019. augusztus 22-én, csütörtökön, eső esetén augusztus 23-án, pénteken 20 és 24 óra között Gyöngyösön, a Procter & Gamble gyáregységében, a Jedlik Ányos utca 4. szám alatt.

Két új játszóvár épült a városban

Gyöngyös önkormányzata a város idei költségvetéséből jelentős összeget fordít a játszóterek felújítására. Legutóbb két játszóvárat is birtokba vehettek a gyerekek.

Bővebben
24/2019.(VI.28.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. június 27-i ülésén rendeletet alkotott a PARKOLÁSRÓL szóló 4/2007.(II.19.) önkormányzati rendelet módosításáról.

23/2019.(VI.28.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. június 27-i ülésén rendeletet alkotott GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2019. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK módosításáról.

22/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-ai ülésén rendeletet alkotott a Gyöngyös Város Építési Szabályzatáról szóló 3/2007.(II.19.) önkormányzati rendelet módosításáról.

21/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-i ülésén rendeletet alkotott AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS INTÉZMÉNYEI 2018. ÉVI PÉNZMARADVÁNYÁRÓL.

20/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-i ülésén rendeletet alkotott a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 9/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról.

Bővebben





Tájékoztató az ár- és belvíz elleni védekezésről

Elküld Nyomtatás
Dátum: 2019.01.21. hétfő
 
 
     

    Bezár
    Cikk küldés
     
     

    A szélsőséges időjárási viszonyok az utóbbi időben állandóan visszatérő problémát jelentenek a településeken, ezért a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság összegyűjtötte, hogyan készüljünk fel az ár- és belvíz elleni védekezésre.

     

    Árvíz: a folyó vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések miatt megemelkedik, majd kilép a medréből és elárasztja a vidéket. Víz alá kerülhetnek lakot települések, ipari és más objektumok, termőföldek, sérülhetnek a víz, gáz, villamos és hírközlő berendezések, fertőzés és járványveszély alakulhat ki. A védekezés elősegítése mellett fontos, hogy legyünk felkészültek egy esetlegesen kialakuló árvízi, belvízi károsító jelenségekkel szemben.

    Megelőzés szempontjából fontos, hogy a belterületi vízelvezetők állapota folyamatosan megfelelő legyen, ezért valamennyi telektulajdonos köteles az ingatlana előtti vízelvezető árkot, átereszt tisztán tartani.

    Készüljön fel!

    • Készítsen elő zseblámpát, elemes rádiót, mobiltelefont, illetve ezekhez tartalék elemeket és akkumulátorokat!

    • Szerezzen be megfelelő védőruházatot; gumicsizmát, vízhatlan ruhákat, kesztyűt!

    • Az udvarról vigyen be a lakásba minden olyan dolgot, amit a víz elsodorhat, vagy amiben kárt tehet!

    • Értéktárgyait, háztartási eszközeit vigye fel a padlásra illetve az emeletre, vagy szállítsa el!

    • Ha van rá lehetősége, segítsen a szomszédjainak, ismerőseinek, vagy jelentkezzen a hatóságoknál önkéntesnek!

    Magatartási szabályok árvízveszély, kitelepítés esetén

    • A megáradt folyóvíz kiszámíthatatlan, ne menjen bele!

    • Ne kíséreljen meg átkelni a hömpölygő vízen, mivel nem ismeri annak mélységét és sodrásának erejét! Már a 20 centiméter magasságú vízfolyás is ledöntheti az embert a lábáról.

    • Autóval se kísérelje meg az átkelést az áradaton! Már a 30-40 centiméter mélységű víz is károsíthatja gépjárművét olyan mértékben, hogy az leálljon.

    • Ha elöntött területen, úttesten gyalogosan kell áthaladni, legalább ketten induljanak el, hogy segítséget tudjanak nyújtani egymásnak. Előtte győződjenek meg a víz mélységéről, és vegyenek fel megfelelően védő lábbelit!

    • A leszakadt villanyvezeték életveszélyes!

    • Figyelje a külső tájékoztatást, ha lehet a televízió és a rádió híradásait, a hangosbeszélőt, a szirénát!

    • Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal, mert a mentőerőknek szükségük lehet a vonalakra.

    • Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat!

    • Ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az utasításokat!

    • Kitelepítés során érvényesül a család együtt-tartásának elve. Mielőbb térjen a lakásába, hogy a kitelepítésre, kimenekítésre a család együtt tudjon felkészülni.

    • Mindenkinek eldöntheti, hogy a kijelölt befogadási helyre vagy rokonokhoz, ismerősökhöz megy-e?

    • Ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak, értük a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, a befogadási helyen leadja a névsorukat.

    • Készítse össze családja számára hátizsákban vagy válltáskában - hogy a keze szabadon maradjon - a legszükségesebb személyes felszereléseket, a veszélyhelyzeti csomagot, amely könnyen szállítható, max. 20 kg súlyú, feltüntetve rajta a tulajdonos neve.

    A csomag tartalmazza

    - a személyi okmányokat, értéktárgyakat, készpénzt, bankkártyát,

    - két-három napi élelmiszert (konzerv, nem romlandó élelmiszer, 1 liter ivóvizet),

    - az évszaknak megfelelő lábbelit, felsőruházatot, fehérneműt,

    - tisztálkodási eszközöket,

    - rendszeresen használt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket (a gyógyszerérzékenységet jelezni kell),

    - takarót (esetleg hálózsákot, gumimatracot),

    - ha van, hordozható rádiót,

    - a gyermek kedves játékát - megnyugtatásul!

    • A lakásból való távozáskor zárja el víz-, gáz-, elektromos vezetéket!

    • A kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket oltsa el!

    • Csukja be az ablakokat, az ajtókat kulccsal zárja be!

    • A megadott gyülekezőhelyet lehetőleg gyalog közelítse meg, a kijelölt útvonalon!

    • Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymásnak!

    • A gyermekekre, idősekre és betegekre különösen oda kell figyelni! A gyülekezőhelyen be kell jelenteni a mozgásképtelen betegeket, akiket a mentő egységek szállítanak el, de magukra hagyni őket nem szabad!

    • Ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert az ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik.

    Tudnivalók a visszatelepítésről

    A veszély elmúltával a kitelepített lakosság visszatérhet a lakhelyére. A visszatérés lehetőségének a megállapítása a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakemberek feladata.

    • A településre csak akkor szabad visszatérni, ha megtörtént a fertőtlenítés.

    • Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik is vissza. Amennyiben önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén!

    • Ha az orvosok javasolják, adassa be a védőoltást!

    • Ha a házán, lakásán repedéseket, töréseket lát, kérje a szakemberek véleményét lakása biztonságát illetően!

    • Ha romosodást talál, a romok eltakarítása nagy körültekintést igényel, mert a romok mozgatása újabb omlást idézhet elő. Sose kezdjen egyedül a munkához, kérje a szakemberek segítségét!

    • Az állati tetemeket, szemetet, amelyet a víz hordott az udvarára, kertjébe, ne ássa el! A szakemberek begyűjtik azokat.

    • A vizet, villanyt, gázt csak a vezetékek és a hálózat ellenőrzése után kapcsolja be!

    • Az átázott elektromos készülékeket, a gázkazánt, konvektorokat üzembe helyezés előtt vizsgáltassa meg szakemberekkel!

    • A vezetékes víz használata a hatóságok engedélye alapján történhet meg!

    • A kút vize sokáig alkalmatlan még emberi, állati fogyasztásra, használni csak fertőtlenítés és ellenőrzés után szabad!

    Szélvihar

    A 70 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat.

    • Szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket,

    • súlyosan megrongálhatja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit,

    • könnyű épületeket dönthet össze,

    • közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő,

    • fákat törhet ki.

    Megelőzés szempontjából fontos, hogy a lakóépületeink karbantartottsága folyamatos legyen (tetőkúpok rögzítése, sérült cserepek cseréje, széldeszkák alkalmazása, esőcsatornák rögzítettsége, stb.). Kísérje figyelemmel az Országos Meteorológiai Szolgálat médiákban leadott közleményeit! Riasztási fokozat elrendeléséről az önkormányzat is tájékoztatja a lakosságot.

    Hogyan védekezzünk szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk

    • Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően!

    • Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró)!

    • A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa).

    • Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést!

    • Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb.!

    • Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél!

    • Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól!

    • Leszakadt villamos távvezetéket megközelíteni is életveszélyes!

    • Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti) azonnal abba kell hagyni, a tüzet e kell oltani!

    • Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes. Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!

    • Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk!. A háziállatokat zárjuk be!

    • Ha az előrejelzéseket követően van rá időnk, a ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le!

    • A ház környékéről gyűjtsünk össze és vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) – ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak.

    Óvintézkedések az épületen belül

    • Az ajtókat, ablakokat zárjuk be, ne menjünk ki a szabadba!

    • Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül!

    • Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése)!

    • Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket!

    Heves zivatarok

    A zivatar olyan légköri jelenség, amelyet egy vagy több elektromos kisülés (villám) és/vagy dörgő, esetleg éles, csattanó hang formájában észlelünk. Magasra törő zivatarfelhők környezetében erős fel- és leáramlási területek váltakoznak kis távolságon belül. Emiatt általában kis területre korlátozódva ugyan, de rendkívül veszélyes kísérőjelenségek is kialakulhatnak egy-egy heves zivatar idején. Előfordulhat nagy méretű (legalább 2 cm átmérőjű) jég vagy erős vihar (90 km/h fölötti széllökés). Extrém esetben azonban sokkal nagyobb méretű jégdarabok is hullhatnak, és orkán erejű (119 km/h fölötti) szélroham is létrejöhet. Intenzív zivatarokhoz hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék is társulhat, ekkor a kis vízhozamú patakok pillanatok alatt hömpölygő folyókká szélesedhetnek. Az előbb említett veszélyes jelenségek bekövetkezési valószínűsége egy-egy heves zivatar estén - azok kifejezetten helyi jellege miatt - viszonylag csekély, szerencsés esetben nem is érintenek lakott települést.

    Több heves zivatar összekapcsolódásakor zivatarláncról (zivatarrendszerről) beszélünk. Ebben az esetben a veszélyes kísérő jelenségek már nem csak egy-két települést, hanem akár több megyét, régiókat is érinthetnek.

    A károk csökkentésének lehetőségei:

    • A vízelvezető árkok és átereszek karbantartása, rendszeres tisztítása megkönnyíti a víz természetes úton történő mielőbbi eltávozását.

    • Meg kell oldani az épületek tetőzetéről a csapadékvíz elvezetését, és az épületek falaitól, illetve alapjától való távoltartását.

    • A talajszint alatti tárolóterek, pincék, garázsok bejáratának kiképzését úgy kel megoldani (esetleg utólagosan), hogy 10-15 centiméter magasságú víz ne tudjon behatolni. Ezek a helyiségek szükség esetén homokzsákokkal is megvédhetők az elöntéstől.

    • Azokban az épületekben, amelyek járószintje nem, vagy csak kicsivel magasabb a talajszintnél, és fennáll a vízbetörés veszélye, mindenféle vegyszert, mérget, permetezőszert olyan magasan kell elhelyezni, hogy az esetleg behatoló víz ne tudja elsodorni, illetve feloldani azokat.

    Mit tegyünk?

    • A legfontosabb feladat a víz elvezetése. Ennek érdekében figyelemmel kell kísérni az elvezető csatornák és átereszek állapotát, szükség szerint el kell hárítani a víz útjába került akadályokat. Amennyiben a felgyülemlett csapadékvíz elvezetése gravitációs úton nem oldható meg, és lehetőség van annak átemelésére, az időjárás-előrejelzés pedig indokolja ezt, úgy meg kell kezdeni a szivattyúzást.

    • Célszerű mindazon tárgyak rögzítése, amelyeket a víz elsodorhat. Ez történhet lesúlyozással vagy a talajhoz történő rögzítéssel.

    • Ha a szabadban végzett munkálatok során elengedhetetlen elektromos berendezések (gépek) használata, azokat mindig a legnagyobb elővigyázatossággal kell kezelni, tekintettel a fokozott áramütés-veszélyre.

    • Fokozott óvatossággal közlekedjen a víz alatt álló területen akkor is, ha az elöntés csak néhány centiméter. A víz alatt ugyanis - láthatatlanul - gödrök, éles, hegyes tárgyak lehetnek, amelyek balesetet okozhatnak.

    • Víz alá került területen csak különösen indokolt esetben kísérelje meg a gépkocsival történő közlekedést. Fel kell készülnie a jármű azonnali elhagyására, ha a vízszint emelkedik, vagy el akarja sodorni a gépkocsit. Figyelembe kell vennie, hogy bizonyos vízmagasság felett a személygépkocsi nem képes haladni és irányíthatatlanná válik.

    • A vihar elmúltával meg kell vizsgálni a lehetséges veszélyforrásokat. Alaposan szemügyre kell venni a fákat, a veszélyesnek ítélt ágakat le kell vágni. A hosszabb időn keresztül elöntött területen lévő fák gyökerei meglazulhatnak, így azok veszélyessé válhatnak. Ezeket ki kell vágni.

    • Az épületek szerkezeti elemeit, elsősorban a tetőszerkezetet és a kéményeket - szükség esetén szakember közreműködésével - meg kell vizsgálni, és a baleseti veszélyforrásokat meg kell szüntetni.


    Közösségi funkciók